Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

A násznép a menyasszonyos ba%ho% megy. Katafa, Vas m. prózai és verses szövegeit. Közlése szerint a régebbi szövegek obszcénabbak, pikánsabbak voltak, s a népművelő szakemberek tanácsára kellett „finomítani." Papp Gyula rendezői szövegét követve ismertetem a szokás lefolyását.

148 A rönkhúzásban Katafán 1971-ben a következő szereplők vettek részt: menyasszony, vőlegény, násznagyok, nyoszplyóasszpnyok, koszorúslányok, vőfények, kisbíró, püspök, testőrök, kocsis, cigányasszpnyok, ördögök, csikósok, násznép. A szervező munkát Papp Gyula hetekkel korábban megkezdte, miután megbizonyosodott arról, hogy valódi esküvő farsangkor nem lesz. Összehívta a szereplőj élőiteket, megbeszélte velük a teendőket, a felszerelést, a kosztümöket és mindenki megkapta a feladatát. A legfontosabb kellék a rönk. A fa kivágásához engedélyt kértek. A rönk húzásához megfelelő szekérről gondoskodtak, valamint kötelekről, amibe belefogódzkodva a rönköt húzták. Előre elkészítették a püspök kuílőját és az eskettető sátort. A lakodalmas helyiséget — a kocsmát - előkészítették, 148 Papp Gyula szívességét, a szövegek és a fényképek rendelkezésemre bocsátását ezúton is megköszönöm. Az 1971-es rönkhúzásról a napilapok is megemlékeztek, így pl. Magyar Hírlap, 1971. február 22. A hír szerint nem csak Katafán, hanem Berkifaluban is volt rönkhúzás, mivel a farsang esküvő nélkül múlt el. Ezért farsangvasárnap álmenyasszonyt és álvőlegényt ültettek egy hatalmas rönkre és végighúzták őket a falun. Maskarába öltözött násznép kísérte az új párt, s rigmusokkal, dalokkal, tréfákkal szórakoztatták a nézőket. A rbnkhú^ás menete (1971). Katája, Vas m.