Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

a farsang vége. A téli időszakban, az ún. téli ünnepkörben azonban más időponthoz kapcsolódva is előfordul zajkeltő szokás, így pl. számos helyen karácsony estéjén vonulnak végig a falun nagy lármával, csengetéssel, kürtöléssel, ostorpattogtatással. A karácsony és a szilveszter olyan közel esnek egymáshoz, hogy a szokásnak ilyen időbeli eltolódása funkcionális tekintetben nem lényeges. Az év végi lövöldözésre, lármázásra több mint háromszázötven évvel korábbi időből már vannak adatok. A Sopronhoz közeli Kismartonban 1601-ben hivatalosan tiltották a karácsony ünnepén való lövöldözést. A debreceni Martonfalvy György pedig 1663-ban egy prédikációjában háborgott a karácsony éjszakai lövöldözés miatt.

41 Az egymástól távoli területről való két adat a szokásnak nemcsak a korai gyakorlatát, hanem a széles körű elterjedését is mutatja. A debreceni teológus professzor méltadankodása arra enged következtetni, hogy Debrecenben és nyilvánvalóan a környező falvakban a lövöldözés, a zaj keltés karácsony éjszakáján történt. A szokás a tiltások következtében átcsúszhatott szilveszter estére, éjszakájára. • • — — 1 A recens hagyomány gyűjtése nyomán kitűnt, hogy a hajdúszoboszlói szilveszteri szokás még a megyében sem helyi jellegzetesség. Sőt, az egész Hajdúságban ismeretes, elterjedt és kedvelt szokás volt az első világháború idejéig, de még a két világháború közötti időszakban is. Amíg azonban legtöbb helyen háttérbe szorult, addig Hajdúszoboszlón — talán az idegenforgalmi látványosság felé való átalakulása miatt - a hagyomány fennmaradt. Igmándy József számos példát említ a hajdúsági . „ szilveszteresti szokásra, amit Ev végi ostorpattogtatás. Felsőfalu, Gömör m. Faggyas István raj%a . , t t t pl. Hajdúnánáson pergó\ésnek, csengetésnek vagy kolompolásnak neveztek. A pásztorlegények — a gyermekek is — szilveszterkor kora délután gyülekeztek a város alatt. A juhászok pergőt, harangot, a gulyások és a csordások kolompot, ostort, a kondások és a csürhések dudát és ostort vittek magukkal. Egy-egy legénynél fegyver is volt. Különböző csoportokban a város utcáin végighaladtak és a piactérre vonultak. Szüntelenül kolompoltak, dudáltak, az ostorral pattogtak, a pisztollyal, puskával lövöldöztek. A pásztorok szokásába idők folyamán a gazdalegények és más foglalkozásúak is bekapcsolódtak. A piactéren nagy számban gyűltek össze és mindenféle tárggyal, vas edényekkel, vasdarabokkal lármát keltettek. A Hajdúságban lényegében mindenütt hasonlóképpen folyt le a szilveszteri felvonulás, kolompolás, zaj keltés. Az analóg példákat bőséggel említhetnénk.

42 41 Dömötör Fekla: Naptári... i. m. 157.; Uő.: A népszokások... i. m. 54 kk.; A karácsonyi durrogatáshoz: Békefi Antal: A bakonyi pásztorok zenei élete, II. A Veszprém megyei múzeumok közleményei, XIII. 1978. 414. 42 Igmándy Józsefi \. m. 118 kk.; I-isytNándor. Szilveszter-esti kolompolás Hajdú megyében. Ethn.. XVI. 1905. 121.