Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA
bérleti jogát nyerte el. 62 Az új huta neve kezdettől fogva Deutsch-Hütten volt. Ezt a hutára vonatkozó helyi bánya szóhasználattal magyarul Németbányának mondták, és így lett az új üzem mellett kialakult település neve is egyben. Pillén a Csehországból érkezők 1762-ig készítettek üveget, majd a település megszűnt, beolvasztották Városlődbe. A Pilléről Németbányára áttelepült osztrákok 1757-ben fűtöttek be a kemencékbe és 1781-ig gyártottak itt üvegeket. 63 1771-ben Veszprém vármegye is elkészítette Mária Terézia rendeletére a területén lévő manufaktúrák teljesítőképességéről kimutatását. A beszámoló szerint a németbányai hutában 12 üvegfúvó dolgozott és a berendezés legfontosabb részét 3 kemence tette ki. Kas és nagyobb méretű kerek ablaküveget és 10-féle öblösüveget gyártottak évi 10 ezer forint értékben. Az öblösüvegek közönséges ivópohár, as^tali borospohár, nagyobb hatszögletű pohár, hosszú nyakú nagyobb üveg, finom 2 itzés palack, finom 1 itzés palack, közönséges 2 itzés palack, közönséges 1 itzés palack, kurtanyakú üveg vagy butélia valamint kis gyógyszerész üveg néven szerepeltek a kimutatásban. 64 A huta fahiány miatt szüntette be termelését 24 évi működés után, mert „.. .annyira irtották, pusztították az erdőt az üzemhez szükséges fa végett, hogy a haszon a kárral nem állott arányban". 63 Pillén 1761-ben járt le Adler Ferenc bérleti szerződése. A püspökség az új szerződésben feltételül szabta, hogy a hutások építsenek fel egy új üzemet az erre a célra kijelölt területen. A hutásmester fia, Adler Ferdinánd vezetésével a munkások már ebben az évben fel is építették az új üzemet, amelyet alapítóiról - Németbányához hasonlóan — neveztek el, s így vált az új telephely Csehbánja néven ismertté. 66 A huta termelési profilja 1771-ben megegyezett a pilléi üzemével. A helytartótanácsnak küldött 1784—85. évi jelentés szerint 12 főt foglalkoztattak 3 kemencében olvasztott üvegmassza feldolgozására. A XVIII. század végére a különféle borosüvegek gyártása volt jellemző Csehbányán, mint ezt egy korabeli leírás és tanúsítja: „.. .a kereskedők helybe jönnek átvenni az árut, de hogyha borhiány van és kevés a katona az országban, akkor gyenge az elhelyezés". 6 1781 után már csak a csehbányái huta volt a veszprémi püspökség egyetlen üvegkészítő műhelye. Miután Pillén befejeződött a termelés, majd 1781 tavaszán Németbányán is, az egykori munkások közül sokan áttelepültek Csehbányára. Ez már csak azért is könnyen történhetett, mert az osztrák származású üvegesek rokoni kapcsolatba kerültek a Dél-Csehországból betelepült munkásokkal. A csehbányái huta alapítója Adler Ferdinánd volt. 1777-ben bekövetkezett halála után öccse, Ferenc lett az üzem vezetője, akinek a felesége az első pilléi üvegesek leszármazottja, Gleiszner Teréz volt. 68 A feleség szoros rokonsági kapcsolatban állott a pilléi hutaalapító Rubner famíliával is. A csehbányái huta a veszprémi püspökség akaratából 1796-ban beszüntette termelését. Több adat utal arra, hogy a bérlemény nagyon jó befektetés volt az Adler család számára. Kezdetben 400, majd 1783-tól évi 1000 forint volt a béried díj. Az évenként gyártott üvegek értéke 10 ezer forint körül mozgott. Ha leszámítjuk a munkások bérét, a nyersanyagok költségeit, akkor még mindig jelentős summával gyarapodott Adlerék vagyona. 1782-től Adler Ferenc Veszprém városának legfőbb hitelezőjévé lépett elő. 69 A Bakony Eszterházy család birtokolta erdőségeiben, a cseszneki uradalomban Eókút települése 1758-ban jött létre, miután 20 szlovák származású család letelepedését engedélyezték, akik „az erdőségek irtása, a rétek feltörése miatt hat évig adómentességet élveztek". A falu megtelepedése után nem sokkal a ma is Obányának nevezett pusztán az Eszterházyak megvetették első üveghutájuk alapjait. 7 " 1762 szeptemberében Klyma Karián Károly és a cseszneki uradalom fiskálisa 12 pontból álló szerződést kötöttek üveghuta működtetésére. Az uraság engedélyezte, hogy Klyma Eókút településén hutát építsen az uradalom költségén, és az üzemet évi 450 forint bérleti díj befizetése ellenében 3 évig használhassa. Klyma Csehországból hozatott munkásokat, de önmaga nem szándékozott Lókúton letelepedni. Az irányítást Gleiszner Antalra bízta, aki — mint ezt már említettük — a pilléi üvegesek első dinasztiájának leszármazottja, vagyis osztrák származású volt. Gleiszner igen rövid időn belül bakonyi, vagyis egykori pilléi, németbányai üvegesekkel váltotta
