Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

fel a Klyma bérlő által behívott csehországi munkásokat.

71 1771-ben a ló kúti huta termelési profilja azonos volt a cseh- és németbányái üzemekével.

72 Az üzemben az 1770—80 közötti időszakban 6—8 hutamunkás tevékenykedett, 1780—90 között viszont már két tucatnál is több az ismert munkások száma. Lókút-Obánya üvegkészítő műhelye alkalmazottai családtörténeti vizsgálata kiválóan példázza a XVIII. század végi ipar munkaerőproblémáit. Láthattuk, hogy a bakonyi huták között igen szoros kapcsolat létezett, az üvegkészítők vándorlása az egyik helyről a másikra szinte folytonos volt. A hutások közötti rokonsági kapcsolat jövőbeni tisztázása valószínűleg számtalan bizonyítékot szolgáltat majd a huták közötti kapcsolatra. A Gleiszner család geneológiájának tanulmányozása után többek között arra a következtetésre juthatunk, hogy a bakonyi és a somogyi üveggyártás sok szálon összekapcsolódott. Gleiszner Antalt testvére, Márton követte a lókűti huta vezetésében; akinek második felesége abból a Jáger családból származott, amelynek tagjai később Szentlukán (Lukafán) működtettek hutát. Jáger János (szül. 1763) nyilvánvalóan mostohaatyja, Gleiszner Antal hatására tanulta ki az üvegkészítés mesterségét, és létesített üveghutát a Festetics család nagy kiterjedésű zselicségi birtokán. 3 A lókút-óbányai huta termeléséről 1790-ből van utoljára információnk. Veszprém vármegye a Helytartótanácshoz 1793-ban beküldött jelentésében már Pénzeskút-újhuta néven jelölte meg az Eszterházy család birtokán folyó üveggyártás helyszínét, „Obánya-Antigua Huta", mint egykori üveggyártó hely szerepelt a feljegyzésben.

74 Az Eszterházy család második bakonyi üveghutája Pén%eskút-újhuta néven vált ismertté. A Bakonyban állandóan jelentkező fahiány késztette az E,szterházy-birtokok kezelőjét arra, hogy új üveggyártó üzem építésébe kezdjenek, amikor megítélése szerint a vadregényes, főként vadászat szempontjából jelentős erdőségek veszélybe kerültek. 1791-ben kapott Gleiszner Károly és József utasítást arra, hogy kezdje meg az építkezéseket Pénzeskút közelében. A lókút-óbányai huta működését ekkor már beszüntették, tehát az uradalmi elvárásoknak az új huta kellett, hogy megfeleljen. Amikor az Eszterházyak új bakonyi hutájának építése elkezdődött, Pénzeskút csak egy 7 házból álló település volt Zirc külterületén. E település azonban sohasem vált jelentőssé, aminek az volt az ok a, hogy az Eszterházyak semmiféle támogatást nem nyújtottak az üveggyártáshoz és maguk az üvegkészítők sem kaptak kedvezményeket, mint ez e korban szokásban volt. A munkások inkább vállalták a bejárást a környező hutatelepülésekből, mintsem a letelepedést. S e szándékukban igazuk is volt, mert az Eszterházyaknak sokkal fontosabbá vált a vadászat, mint az üveggyártás. 1816-ban beszüntették az üvegkészítést. 1 A pénzeskút-újhutai üzem alig 16 évig tartó története azért tekinthető a bakonyi üveggyártás szerves részének, mert a termék-előállításban és a termelés irányításában ugyanazon családok vettek részt, akik az 1710-es években a veszprémi püspökség hívására a Bakonyba települtek. A huta bérlői abból a Gleiszner családból kerültek ki, amelynek tagjai Lókút-Obánya működtetésében, oldalági rokonai révén pedig Pille, Cseh- és Németbánya felvirágoztatásában is meghatározó szerepet töltöttek be. Pénzeskút-Újhuta üzemének teljes felszerelését 1815 végén Neumann Ábrahám, pápai zsidó kereskedő vásárolta meg, s ezzel hozta létre az Eszterházyak cseszneki uradalma újabb üvegkészítő üzemét, a Bakony legjelentősebb XIX. századi üvegkészítő centrumát. Mielőtt azonban ennek történeti taglalásába fognánk, szükséges bemutatnunk a vidék kisebb „üvegbányáinak" jellemzőit, a Dunántúl üvegiparára gyakorolt hatását. A Zichy család a XVIII. század végétől törekedett arra, hogy bakonyi erdőségeiben az üveggyártást meghonosítsa. 1781 tavaszán Gasteiger János Mihály, az Eszterházy-féle pénzeskútújhutai üzem vezetője indította el a termelést Urkúton. A huta körül kialakított település, az ún. Glasschmölze 1785-ben 16 házból állott és 118 lélekszámú volt. A huta 1860-ig terjedő időszakából 25 üvegfúvó nevét ismerjük, akik közül nyolc vagy a saját személyében, vagy családja valamelyik tagja révén Pilléről, Német- illetve Csehbányáról ismert. A munkások többsége a források tanúsága szerint már német, cseh-morva származású volt. Gasteiger János Mihály haláláig — 1802-ig - általa-