Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Üveghuták Magyarországon a XVII—XIX. században (Rajz: Sáfrány Andrásné) a mezőgazdaság magas szintű ágazatai meghonosodását, elterjedését szolgálta. Magyarország XVIII. századi történetének első felében kezdődött el az itt lakók tágabb és szűkebb értelemben vett környezetének megváltoztatása is. A tágabb földrajzi, lakókörnyezet megváltoztatásában a különféle új fa- és növénytípusok meghonosítása volt rendkívüli fontosságú az intenzív szőlőtermesztés kiterjesztésével egyetemben. Ehhez csatlakoztak a mocsaras vidékek lecsapolására tett első kísérletek, valamint a folyószabályozás első lépései. Az ország életének e fontos időszakában jelentős módosulás következett be a települések szerkezetében és az itt lakók szűkebben vett lakókörnyezetében. Kezdetét vette az Alföld különböző tájegységein a tanyásodás. A XVIII. században szinte valamennyi kárpát-medencei település arculatát jellemzően alakították a vallási, etnikai sajátosságból eredő körülmények, különösen a szakrális építkezés területén. Ezen belül is döntő jelentőségű volt a barokk építészet hatása. /V világi építmények is a korszak divatjának megfelelően jöttek létre. A királyi városokban és a módosabb mezővárosok főutcáin egyre-másra jelentek meg a kor igényeinek megfelelő nemes-polgári lakóházak. A XVI-XVII. század reneszánsz stílusú, de még erődített udvarházait, nemesi kastélyait felváltották a tágas parkokkal övezett, kényelmes és biztonságos építmények, amelyek ablakai üvegezettek voltak, s háztartásai igényelték az egyszerű közhasználati üveget, valamint a dísztárgyként funkcionáló üvegtárgyakat egyaránt. A XVIII. század első felének makropolitikai elképzelései gátat emeltek a kárpát-medencei üveggyártás fejlődése elé. Mindez következett abból, hogy a Habsburg Birodalom északnyugati és nyugati vidékein igen fejlett üvegipar létezett. Cseh—Morvaország, Szilézia, Ausztria keleti tartományai e korban „világszínvonalú" üvegkészítés területei voltak. A makrogazdaság szintjén az adottságokat figyelembe véve senki sem kezdett volna üveggyártásba ott, ahol sem munkáskéz, sem pedig piacképes kereslet nem volt.