Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS KITELJESEDÉSE A XVI—XVII. SZÁZADBAN

Az ÜVEGGYÁRTÁS KITELJESEDÉSE A XVI-XVII. SZÁZADBAN DÖNTŐ VÁLTOZÁSOK AZ EURÓPAI ÜVEGGYÁRTÁSBAN - A VELENCEI ÜVEGIPAR HANYATLÁSA, A CSEH KRISTÁLYÜVEG URALOMRA JUTÁSA C7i Velencei Köztársaság szigorú intézkedések ^/~L sorát hozta, hogy az üveggyártás titkának kiszivárgását, az üvegesek elvándorlását megakadályozza. A XIV—XV. századtól azonban mégis sok üvegesnek sikerült megszökni, távoli országokban letelepülni, hogy ott a siker reményében üveghutát alapítsanak. Azonban az egyes országokban nagy nehézségekbe ütközött az alapvető nyersanyagok, különösen a nátronüveg készítésénél nélkülözhetetlen szóda beszerzése. Velencei modorú üvegkészítéssel szinte minden európai ország próbálkozott. Azokban az országokban, amelyek távol feküdtek a tengerpartoktól, s amelyekben hiányzott a tradicionális kereskedelmi háttér, drága volt a szállítás, a velencei stílusú üvegkészítésre berendezkedett üveghuták csak rövid ideig működtek, hamar tönkrementek. Ilyen területnek számított Közép-Európa is. A velencei modorú üvegkészítés tehát csak ott járt sikerrel, ahol megfelelő volt a nyersanyagellátás, és a társadalmi fejlettség szintje biztosította a piaclehetőséget a viszonylag magas árú termékek értékesítésére. Fontosnak számított az is, hogy ezekben az országokban nagyobb számban települjenek le itáliai kézművesek, ugyanis így a mesterség fogásainak, ismereteinek átadására, továbbélésére is nagyobb volt a lehetőség. Európában a velencei üvegkészítésre Franciaországban és a Németalföldön voltak a legkedvezőbbek a gazdasági-társadalmi feltételek. Ezekben az országokban gyökeresedett meg az „a la façon de Venezi" típusú termék-előállítás. Másutt, így német területeken, Morvaországban és hazánkban is csak rövid ideig működtek velencei üveggyártók. Azonban a rövid idő alatt is hasznos termelési tapasztalatokat szerezhettek a helyi üvegesek. Mindenekelőtt az üveg tisztábbá válását, új formák és díszítőtechnikák meghonosítását, elterjesztését köszönhetjük a velencei hatásnak. A velencei üvegipar számára a XVI. századtól komoly konkurenciát jelentettek azok az országok, amelyekben jelentős velencei modorú üvegkészítés folyt. Az egyes országok kifejlődő és egyre jelentősebbé váló üveggyártása és természetesen a nagy földrajzi felfedezések révén a világ kereskedelmi kapcsolatainak átrendeződése a velencei üveg értékesítési lehetőségeinek beszűküléséhez, végső soron a velencei—muránói üveg-