Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

a csűr és a raktár. Itt volt a korcsma és a fazekasház is. Távolabb, a patak partján, a körbekerített területen kívül üzemelt a kőtörőmalom és mellette a hamuzsírfőző.

94 A debrői uradalmat 1840ben Grassalkovich Antaltól Károlyi György vette bérbe, és ekkor összeírást készítettek az uradalom ingó és ingatlan vagyonáról, benne természetesen a parádi hutáról is. Az összeírás szerint a huta területén az alábbi épületek helyezkedtek el: „1. Az üveges mester lakása 1018,20 Ft 2. Az üvegmester istállója, kocsiszín 275 Ft 3. Üveg depositorum, ezen épület hossza 9 öl, szélessége 4 öl, kőből és vályogból építve 270 Ft 4. Az üveg főző fazék műhely, ezen épület hossza 6 öl 1 sukk, széles 5 öl, foglal magában 2 műhely szobát, 2 kaminus kéményre, falai kőből, vályogból építve 231,31 Ft 5. Az üveg huta, ezen épület hossza 14 öl 9 sukk 6 czoll, széles 8 öl, ezen épület külső részén vagyon mindkét oldalán 8 öl 3 sükk és 2 öl 5 sukk széles fészer épület hozzá építve, ezen épületekben vagyon minden oldalán 2—2 kamra, a hutában benn két faszárasztó kemence, egy boltozott tiszta tűzhely. 1 földből készült üveghez való fazékok melegítő kemence és egy üvegtábla készítő kemencze 2117,10 Ft 6. Egy üveges legény lakás 7. Az üveg köszörős lakása 8. A köszörű malom, ezen épület 4 öl hosszú, 3 öl egy sukk széles, ezen épület kőből vagyon mésszel építve 315 Ft 9. Békasó törő malom, egészen fából a Kérész folyónál, 4 öl hosszú, egy öl magas kőfal 24 Ft 10. Békasó égető kemence, 2 öl 3 sukk hosszú, 22 öl széles, előtte két oszlopra kémény, az egész kemence bolthajtásos, kőből, téglából építve 106,40 Ft 11. Béka sók török lakása 21 Ft 12. Fő üveges legény lakása 29 Ft 13. Az üveg elosztó lakása 120,40 Ft 14. Szedunka üveges legény lakása 93,10 Ft 15. Az üveges táblás legény lakása 97,55 Ft 16. Libis üveges legény lakása 45,50 Ft A huta teljes értékét 5365 rajnai forintban állapította meg az összeírás.

93 A nagyobb berendezések mellett a kéziszerszámokat vizsgálva már rendkívül változatos kép tárul elénk. Szinte ahány üveghuta, annyiféle szerszámot használtak a mesterek. A kománai hutában 1633-ban „egy öreg vágó vas", „egy öreg vas kaIán", „egy vas bot", „egy kisebb vas horog", „lyukas vassip hat", „vas ponterek és pelék(?)", „vas borsilla ollo forma", 4, „három tör vas", „egy kis vasollo", „egy kalapács", „egy rézforma, kotyogós üvegnek való", „két vonóüveg vonni való", „három kemence szájában dorog vas" jelentette a szerszámkészletet. A porumbáki hutában ugyanebben az időszakban „1 öreg frita mérő vaskalán", „1 öreg szénvonó vas horog", „egy hosszú üvegvonó horog", „1 vasrúd", „1 öreg mivelő spilvas", „5 apróbb mivelő spilvas", „3 darab Spentel vas(?)", „Térdvas 3", „Barsvilla 4 darab", „Spivas 5 darab üveg czifrázó ráspoly 2 darab", „üveg metéliő olló 5 darab", „egy kis csőegyengető üllő", „két részből álló gerezdes rézforma" és „három darab siptartó vashorog" jelentette a kéziszerszámokat. 1755-ben a bükki Újhután „egy hosszú vaseszköz, amelynek segítségével a fatörzseket az égő kemencébe helyezik; a folyékony üveg keverésére szolgáló vasrúd; Jó állapotban levő hosszú vaskanál; Vasabronycsok, amelyek egy fatörzsek kemencébe helyezésére szolgáló faeszköz két végéhez csatlakoznak; ugyancsak ilyenfajta kisebb vasabroncsok; kő és üvegzúzásra alkalmas vaseszköz; A fent említett zuzóeszközhöz tartozó abroncs; kőtörésre szolgáló nagyobb kalapács; az olvasztókemence nyílásának elfedésére szolgáló vasajtók; kőtörésre szolgáló kézi faeszköz; különböző nagvságú és formájú üveg készítésére szolgáló agyagformák, amelyeket a kemencemester köteles elkészíteni; hamuáztatásra szolgáló fakádak, vasüst, facsövek, az áztató kádhoz tartozó nagy új cső; vasfogó; agyagból készült domza