Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

FÉMIPAR - Lakatosok, fegyverművesek, órások, ágyúöntők, órások (Spóner Péter, Hazag Ádám)

A Hesel-Lakatos család címere két remeket követeltek meg. A város legismertebb lakatosfamíliája a nemesi rangú, a városi elithez tartozó Hesel-Lakatos család volt. 69 A 17. század második feléből származó árszabások tanúsága sze­rint a lakatosok ekkor még elsősorban fegyverművesek, a felsorolt termékek döntően a puska- és pisztolygyártással kapcsolatos alkat­részek és kész fegyverek voltak. A fegyverek készítése mellett a laka­tosok bevételeinek jelentős része a sarkantyúk csizmára szereléséből, illetve csizmapatkolásból származott. Az 1600-as évek végén kiadott limitációban csak a csizma patkolását és a sarkantyú felszerelésének árát határozták meg, attól függően, hogy a gazda vagy a mester adja a patkót és a sarkantyút, a fegyverek és a lakatok árairól pedig azt írták, hogy a pléh fegyver és a lakatok közül való munkák mivel különb, különb bért érdemlenek, különb, különb való voltukra né%ve, azért ha nem alkudna meg az csináltató az mesterrel, vitessék a bíró eleibe a dolog és ott iga­Zpttasék el. 70 A lakatosok termékeit a városi számadáskönyvekben is megtaláljuk. Az 1678. évi számadáskönyvben található bejegyezések szerint a város többek között egy puskát, egy csizma sarkantyúzását és patkolását és egy pisztoly agy r ának javítását rendelte meg és fizette ki a helyi mestereknek. 71 A miskolci lakatosok az egri és a diósgyőri várban is dolgoztak, ahol fegyverek készítése mellett ők foglalkoztak a várak ágyúinak javításával és karbantartásával is. 1687-ben Lakatos János és Lakatos Márton a vár mozsárágyúját javították meg. 2 A 17. század végén az iparűzők száma Miskolcon már megha­ladta a 10 főt. Az 1696-ban készült családfő-összeírásban 11 laka­tost vettek fel az állami adót fizetők jegyzékébe. A következő század elején számuk jelentősen lecsökkent. 1700-ban a várost feldúlták Rabutin csapatai, amelyéről a céh jegyzőkönyvébe a következőket ír­ták: a lakatgyártó csehnek minden jószága, levelei, donatiója, mind ládástul elprédáltatott ...a czfh romlásba maradott. Az ezt követő években pe­dig a chéhnek semmi rendes fojamattya nem volt. 3 A céh donatiója 1711­ben került vissza Budáról és ez évben lakatos Ferencet választották céhmesterré. A céh szabályzatát 1718-ban megújították és ebből az évből fennmaradt a céh pecsétje, melymek egyik oldalán egy lakaton keresztbe tett két kulcs, két puskával és egy kalapáccsal, a másik ol­dalán ezen ábrázolások mellett egy sarkantyoí és két patkó látható. A pecsét felirata szerint a céhmester Debrecenyi István volt. 74 A század első felében csak lassan nőtt az iparűzők száma. Az adóösszeírások alapján 1730-ban 4, 1734-ben 5, a század derekán, 1758-ban pedig 9 lakatos dolgozott a városban. Az 1700-as évek második felében azonban ugrásszerűen megnőtt a számuk, az 1770-ben készített mis­kolci iparosösszeírásban már 20 mestert és 7 legényt jegveztek fel. 75 A 18. században a termékszerkezetben is jelentős változás ment végbe. A korábbi századokban a lakatosok elsősorban fegyverműve­sek voltak és nagy szakmai tudást igényiő fémtárgyakat készítettek. Az 1700-as évekre a lakatosmunkán belül azonban túlsúlyba került a hétköznapi használati tárgyak előállítása. Az 1748-ban 76 és 1770­ben 77 kiadott árszabások szerint fő feladatuk a különböző lószerszá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom