Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

FÉMIPAR - Vashámorok, kovácsok, cigánykovácsok (Spóner Péter)

német vitézek kovácsai terhes szolgálatokra kényszerítik őket, a kovácscéhbeli mesteremberek aláírás szerepel.

34 A 18. század elejéről ismerjük a céh pecsétjét és a céh létezésére utal, hogy 1717-ben az böcsiiletes Kovács mester Emberek készítették a város két nagyobbik harangját.

33 1722-ben a Miskolc város számára dolgozó kovácsoknak fizettek évente öt forintot fejenként.

36 A 18. század első évtizedeiben jelentősen visszaesett a Miskolcon dolgozó kovácsok száma, 1730-ban csak két, 1734-ben pedig mindössze három adófizető kovács élt a városban.

3

' Ugyanakkor jelentős számban találunk Borsodban cigánykovácsokat. Miskolc számadáskönyve szerint nemegyszer a város is dolgoztatott velük, 1704-ben például hat dénárt fizettek ki Czjgány Palkónak patkószög veréséért.

38 Jelentőségüket jelzi, hogy a vármegye szükségesnek látta, hogy az általuk készített termékek árát 1706-ban, majd 1739-ben az árszabásokban is szabályozzák.

39 E limitációk szerint a cigánykovácsok igen sokoldalú munkát végeztek, a városi mesterek számára is jelentős konkurenciát jelenthettek. A Helytartótanács 1754—65 közötti összeírásai szerint Borsodban mintegy 60 településén dolgoztak cigánykovácsok, alapvető, vándorló életmódjuk azonban nem változott, csak a nagyobb városokban, mint Miskolcon vagy Abaújban Kassán alkottak viszonylag állandó közösséget. Az iparág a 18. század derekán ismét fellendült, 1758—59-ben már újfent kilenc, míg az 1770-ben készült iparos összeírás szerint már 10 kovácsmester dolgozott a városban, akik 11 segédet foglalkoztattak.

40 Jelentős változás nem csak a mesterek számát illetően állt be, hanem vagyoni helyzetük tekintetében is. Az 1757-ben elhunyt Boga Kovács Mihály javainak összeírása szerint a mesterséghez szükséges szerszámokat gyermekei örökölték, de ezeknél lényegesen többet ért ingatlanvagyona, szőlője, pincéje és szántója, ami egy vagyonos iparosra utal.

41 Az iparág helyzetére jótékony hatással volt Miskolc 18. század végi fellendülése, vonzás- és piackörzetének ugrásszerű megnövekedése. Szintén kedvezően hatott a város vasiparára, hogy Fazola Henrik egri lakatosmester vasérclelőhelyeket fedezett fel Uppony és Nekézseny közelében, az 1770-es években pedig felépült a diósgyőri uradalomban a vasolvasztó és a hozzá tartozó vashámor. 1780-ban a diósgyőri hámor Miskolcon saját üzletet is nyitott, melynek első bérlője Sermaul Péter vaskereskedő volt, és ezzel jelentősen javultak a megyében a vasbeszerzés lehetőségei.

42 A kereskedelem fellendülése és Miskolc bekapcsolódása az országos postahálózatba jótékony hatással volt a kovácsok által készített termékek, elsősorban a kocsik, hintók és a teherhordó kerekes járművek keresletére, illetve ezeknek a javításából is jelentős bevétel származott. Az egyre fejlettebb technikával készülő járművek, különösen a hintók és postakocsik elkészítése mind több kovácsmunkát igényelt. A kerékgyártók és kovácsok egyre szorosabb együttműködésére volt szükség, így nem véletlen, hogy az első ismert céhlevelüket is együtt szerezte meg e két szakma. A közös céh artikulusait Kovácsmunka. A. miskolá Vörösrák Fogadó cégére (Miskolc, HOM)