Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
FÉMIPAR - Vashámorok, kovácsok, cigánykovácsok (Spóner Péter)
anyag kiadási jegyzőkönyveiből a cigánykovácsok vasművcsségeire is lehet következtetni. E szerint az ez évben az uradalom által biztosított vasból elsősorban különböző típusú szögeket készítettek a vár és a birtokhoz tartozó malom számára. 26 A három vizsgált vármegye közül utolsóként Borsodban jött létre kovácscéh, annak ellenére, hogy már aló. századi források gyakran tesznek említést a megyében dolgozó kovácsokról. Különösen a megyeszékhelyen fordultak elő jelentős számban az iparág képviselői, az 1548. évi adólajstromban hat kovács, név szerint Benedictes Kowach, Stephanus Kowach, Anthonius Kowach, Matheus Kowach, Joannes Kowachi és Stephanus Koivath szerepelt. A 20 évvel később, 1576-ban készített gabonatized összeírásban pedig már 12 kovácsot találunk. 2 A 16—17. században Zemplénhez hasonlóan a borsodi várakban is számos kovács és cigánykovács dolgozott, munkájukra gyakran volt szükség. 1563-ban a miskolci kovácsok fordultak panasszal a kamarai biztoshoz, hogy Balassa Zsigmond diósgyőri várkapitány- ingyenmunkára kényszeríti őket, pedig régen a várnak saját kovácsa is volt. 1659-ben Szendrőn cigány iparosok dolgoztak a vár számára, mint fegyverkovácsok. 28 1673-ból szintén Szendrőből van adatunk, amikor a szendrői várkapitány utasította a vármegyét, hogy fizessék ki a várban dolgozó miskolci mesterek, többek között kovácsok bérét. A hódoltság idején a miskolci kovácsok a török számára is dolgoztak. 1633-ban Mehmet pasa azzal mentette fel a miskolciakat a Cserépvárába rendelt szekerezés alól, hogy többek között kovácsmestereket biztosítsanak a vár számára. 29 A 17. század folyamán számuk lényegesen nem változott, bár csökkenő tendenciát mutat. Az 1678-as adóösszeírásban még hét kovácsot sorolnak fel, 1698-ban készült összeírásban azonban az 520 családfő között már csak öt kovácsot írtak össze, név szerint Imrih Kovácsné, Márton kovács, András Kovácsné, Mihály kovács, András Kovácsné és még egv Mihály kovács. Az összeírás érdekessége, hogy a csizmadiacéh tagjai között is találunk két kovácsot, nevezetesen János kovácsot és P Márton kovácsot, akik minden bizonnyal a csizmák patkolásával foglalkozhattak. 3 " 1702-ben a mai Városház tér déli oldalán, a Szinva patak partján, a Malomárok mellett működött Nagy István és Mihály kovács műhelye. 31 Az összeírásokból kitűnik, hogy ellentétben más szakmákkal a kovácsok esetében az összeírok megelégedtek a keresztnév feltüntetésével, illetve az ahhoz illesztett kovács megjelöléssel, ami arra utal, hogy valószínűleg a köznyelvben is csak így különböztették meg őket. Az adóösszeírás azt mutatja, hogy adóképesség tekintetében az iparos társadalmon belül a legszegényebb rétegbe tartoztak a szakma képviselői. 32 A miskolci kovácscéh alapítására pontos adataink nincsenek, minden bizonnyal már a 17. század végén is létezett céhszervezetük. Erre utal a városkönyvben egy 1698-ból származó bejegyzés, mely szerint a kovácscéh és Nagy István kovács között lefolyt perben a felek békésen megegyeztek. 11 Egy 1701-ből származó panaszlevélen, melyben a kovácsok nehéz helyzetükre panaszkodtak, mert a Miskolci kovácscéh pecsétjei (Miskolc, HOM)
