Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
ÉLELMISZERIPAR - Mészárosok és hentesek (Hazag Ádám)
szabályzatot, melyet még ez évben megkapnak. Szokás szerint az igaerővel rendelkező iparosok, így a mészárosok is szántással, levélhordással vagy fuvarozással szolgáltak, emiatt a Petrahón és Ardón élő mészárosok céhbe lépéssel próbáltak megszabadulni ezektől a kötelességektől. 38 Az uradalomnak viszont szüksége volt rájuk, hisz törekvéseiket többször is meggátolták. E tendencia ellenére 1648-tól egyre több iparos már munkájával szolgál, itt találhatjuk a mészárosokat is, akik valószínűleg vágással és egyes termékek beszolgáltatásával teljesítették szolgálatukat. Hegyalja iparosságának fellendülése tapasztalható, de a 17. század második felétől az iparosság stagnálása, majd hanyatlása figyelhető meg. Ennek bizonyítéka, hogy az 1688. évi urbárium szerint Tokajban hat mészárszék működött földesúri birtokon, míg ez időben Patakon már csak öt mészárszék volt. 39 Ezzel a hanyatlással egy időben a hús és más mészárosáruk (faggyú, szalonna, háj) ára megduplázódott. A miskolci mészárosokról képet kaphatunk az első összeírás jellegű forrásokból, az 1548-as gabona- és az 1549-es borösszeírásokból. Ezek alapján Miskolcon ebben az időben öt mészárosra következtethetünk. 40 A céhek feletti joghatóságot a város és a földesúr megosztotta egymással, így sokszor előfordultak vitás kérdések, a mértékkel, vagy a termékek árusításával kapcsolatban. 1560-ban a miskolci mészárosok az 1508-as kiváltságlevél megerősítéséért folyamodnak, ennek oka, hogy a diósgyőri vár urával Balassa Zsigmonddal kerülnek összetűzésbe a királyi mértékek kapcsán. Kérelmük elég zavaros, hisz azt panaszolják, hogy ők nagyobb mértékkel mérnek, mint Kassán vagy Egerben, de mivel mindig is budai mértékkel mértek, kérik saját számukra a kassai mértékkel való élést. 41 A királyi commissarius kérésüket nem teljesíti, azonban annyit mégis sikerül elérniük, hogy I. Ferdinánd 1563. november 20-án Pozsonyban átírja, megerősíti és részükre újból kiadja az 1508-as privilégiumlevelet. Még a megerősítés évében újra panasszal fordulnak az uralkodóhoz, mert a diósgyőri uradalom fej- és jószágvesztés terhe mellett megtiltja számukra a faggyú, illetve bőrök árulását, melyet a II. Ulászló által adott privilégiumlevél biztosít számukra. 42 Ez igencsak érzékenyen érinthette a helybeli mészárosokat, hisz jövedelmeik nagy részét a bőrök, illetve a faggyú eladásából nyerték. A város első Városkönyvben fennmaradt határozata 1579-ben a mészárosokkal kapcsolatos, e szerint külső mészárosok csak az országos vásár előtt és után egy héttel hozhatnak be húst a városba. 4 "' Ujabb rendtartást 1585-ben adnak a mészárosoknak, melyben a céhen kívüli hentesek árusítási feltételeit, és a napi, illetve böjt idején való vágás idejét rögzíti. A statútumot Füzy Bálint céhmester, Bárius Máté és Füzy János dékánok hagyják jóvá. A 17. századtól a hús drágulását figyelhetjük meg, 1609-ben 3 dénár volt a tehénhús limitált ára Borsod vármegyében, 44 míg 1634ben már 3,5 dénárban limitálták, amit ez évben meg is sértettek a
