Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
ÉLELMISZERIPAR - Mészárosok és hentesek (Hazag Ádám)
adni. 29 Az évi bédetes mészárszékek között is kétféle bérlettel találkozhatunk. Egyfelől ahol több mészáros is működött, szokássá vált a darabonkénti bérlet fizetése. Patakon a torokmetszés, vagyis egy állat levágásáért kellett 5 dénárt fizetni, melyet a céhmester évente szolgáltatott be a számadónak. A legelterjedtebb mód az évenként fizetett állandó összegért adott mészárszékjog volt, a bérleti díj igen változatos volt, a közepes érték évi 30—60 forint között mozgott. 30 A mészárszékek szolgálhattak kizárólag mesterségük termékeivel is, legtöbbször faggyúval, hússal, vagy akár marhanyelvvel is, ez a természetbeni szolgáltatás a pénzösszeg megváltásaként, illetve kiegészítéseként szerepelt. A zempléni-hegyaljai mészárosok gazdasági erejét több szőlőbirtokkal rendelkező iparos is jelzi. Új helyben az 1597. évben Mezaros Pal a város főbírája. 31 1631-ben a pataki uradalom urbáriumában rögzített az egyes szakmákat folytató iparosok száma mellett azt is, hogy az illetőnek mekkora telke van. 32 A tizenhárom feljegyzett mészáros közül hat személy 1 /2, öt személy 1 /4, és két személy 1/8-as teleknagysággal bírt. Ha megnézzük a többi iparos adatait láthatjuk, hogy Sárospatakon a mészárosok ugyan nem képezték a leggazdagabb réteget, de mindenesetre az erős középréteghez tartoztak. Számukban azonban igen nagy ingadozás látható, a már említett 1618-as jegyzékből számuk valószínűleg tizenhat fő felett volt, 1631-ben tizenhárom, 1632-ben tizenkilenc, 33 míg 1648-ban számuk húsz fő. A 16—17. században megalakult céhek általában a kassai anyacéhtől kapták privilégiumukat, azonban Sárospatak gazdasági súlya következtében maga is adhatott céhkiváltságokat (1570 és 1572), a túlzott taxáitatás tiltása mellett általános formában engedélyezi a magistrátusnak a céhállítás jogát. 34 Úgy tűnik azonban, hogy ennek ellenére Patak már hamarabb élt ezzel a joggal, hisz 1569-ben nem csak a pataki, de az újhelyi szabóknak is állított ki céhlevelet, 1598ban pedig már a mészároscéh is létezett, ebből az évből rendelkezésünkre áll egy limitatio, mely az állatbőrök árát szabja meg. Ez az árszabás jó lehetőséget nyújt arra, hogy összehasonlítsuk egy 23 évvel későbbi limitatioval, mely szintén a bőrök árát szabta meg. 35 A két limitatio összehasonlításából kitűnik, hogy a szarvasmarha- és juhbőrök ára negyed század alatt jelentősen megdrágult. A tolcsvai mészárosok 1634-ben Patak magistrátusától kértek és kaptak céhlevelet, melyért 12 forintot fizettek, a céhlevelek itt is a kassai mintát, illetve az eddig kiadott pataki céhleveleket utánozzák. 36 Ez az eljárás lehetőséget adott arra, hogy a földesúr a fontosnak vélt céhek életébe beleszólást nyerjen. Ennek bizonyítéka a céhmesterek esküformája is, ebben a korszakban a céhmesterek elsősorban a föld birtokosának esküsznek fel, ezután következik csak a városnak és a bírónak tett eskü. 3 ' Patak céhállítási joga ellenére a régió ellenpéldákkal is szolgál, Olaszliszka mészárosai 1642-ben kérvényezik a kassaiaktól a céhKassai mészároscéh behívótáblája (Kassa, VSM)
