Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

HÁLA JÓZSEF: Adalékok Herman Ottó és Jankó János kapcsolatához

/. kép. Herman Ottó a 20. század elején a 2. kép. Jankó János Királyi Magyar Ornithologiai Központban (Néprajzi Értesítő 1902. 7. s% High Gyulával, a későbbi jeles geológussal oldalszámozás nélkül) (Nlagyar Állami Földtani Intézet, Tudománytörténeti Gyűjtemény) Jankó János a Nemzeti Múzeumban február 4-én „a magyar halászat ázsiai eredetű szerszámai közül mutatott be egy sorozatot".

12 Bár az 1900. február 2-án kelt, barátjához, K. Lippich Elekhez írt levelében ezt olvashatjuk: „megígérem, hogy Herman nevét egyeden egyszer sem fogom felemlíteni",

13 ezzel az előadásával is nagy vihart támasztott. A fent említett cikkek közül Pungur Gyuláé, amelyet Bölöni Tamás álnéven

14 írt, mindkét előadásával foglalkozott. Ebben — egyebek mellett — az olvasható, hogy a doroszlói svábok dobvarsájáról beszélve Jankó álHtólag ezt mondta: „[...] a magyar, mint afféle szegény, orvhalász, tolvaj nép, a jobbmodu, gazdag némettől sajátította, lopta." Pungur kijelentette: „[•••] az elbírálás eredménye csak egy lehet, az, hogy imént megalkotott s szép fejlődésnek indult néprajzi muzeumunk léte forog veszélyben. Azzal a meggyőződéssel ugyanis, melyet dr. Jankó János fentebbi nyilatkozatával elárult, megszűnt a lehetősége annak, hogy a néprajzi 12-a 1900. 29-30. "JANKÓ 1900Í. M SZINNYEI 1906a. 254.