Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)
SZINETÁR CSABA: A pókász Herman Ottó
Budapest, az 1875-dik évi november végén Szily Kálmán A kir. Magyar Természettudományi Társulat első titkára". 4 Az események ezt követően felgyorsultak, és az útirány is jelentősen módosul. 1873. április 21-én a Természettudományi Társulat Választmányi ülése megszavazza a kettőezer forint támogatást. Herman Ottó 1873. április 22-én kézhez kapja a felkérést, és gyakorlatilag azon a napon „megkezdi az országos pókvadászatot". Irány a „Duna—Tisza köze, Al-Duna vidéke, Tiszántúl, Hegyalja, Felvidék, Tátra, Dunántúl". Erdélyt már jól bejárta, így munkája megírásakor az erdélyi faunát a kolozsvári évek gyűjtései alapján írja le. Sokat van a természetben a pókok között. „Lassan már otthonosabban érzem magam a pókok világában, mint a% emberekében".^ Aki elolvassa a pókok életmódjáról, viselkedéséről feljegyzett megfigyeléseit, annak ez korántsem tűnik túlzásnak. Ahhoz, hogy valaki oly pontosan írjon le egyes jelenségeket, ahogyan ő tette, annak elzsibbadt párszor a lába egy-egy pókháló mekett. A természetben végzett megfigyelések és gyűjtőmunka után kány ismét Bécs, a „Naturakenkabinett" pókgyűjteménye és könyvtára. Ezután jött az, amit ma úgy neveznek, hogy alkotó szabadság. A dél-bácskai Doroszlón (ma Doroslovo, Szerbia) írja első kötetének előszavában az alábbiakat. ty A kir. magyar természettudományi társulat korszerű irányának magam is a legnagyobb hálával tartozom, mert megtaláltam az utat és megnyertem a módot arra, hogy a magyar pókok körül ti\ éven gyűjtött tapasztalataimat érvényesíthessem, közelíthessem meg életemnek egyetlen czélját, mely nem más, mint az? hogy a magyar közmlvelődést erőmhöz és tehetségemhez^ képest szolgáljam. Doroszló, 1875". 6 Flerman Ottó munkastílusát és munkamenetét nála jobban nem tudná más elmondani. ,^1 munka anyagát éveken át gyűjtöttem, bejártam a hegységet a rónát, a vizek mellékét, az^ alföld rengeteg mocsarait, a hegyek üregeit és az aknák mélységeit. Igyekeztem, hogy ez állatok életébe elfogulatlanul bepillanthassak. " „Igyekeztem, hogy az irodalomba behatoljak; Igyekeztem, hogy a külföld tekintélyeit megnyerhessem, s a magyar törekvések iránt tájékoztassam. " ,^4z összes anyagot magam kezeltem. A legnagyobb tekintélyek adatainak is utána jártam, a tudásvágy vezérelt. ",jgyekéztem, hogy a tárgyaimnak magyar elnevezéseket adhassak"? A pókkönyv: Magyarország pókfaunája A háromkötetes monográfia több szempontból is figyelemreméltó. Az első és második kötet együttesen 230 szövegoldalát két nyelven írta. Az első kötetben (1876) találjuk a pókok alaktani, valamint életmódra vonatkozó tárgyalását. Főleg ez utóbbi témakörben szerepelnek azok a saját megfigyeléseken alapuló lekások, melyekkel kapcsolatban olyan külföldi vezető arachnológusok eksmerését is kivívta a szerző, mint Ludwig Koch (1778-1873). Szintén ez az a része a munkájának, melyből szívesen idéztek később életrajzírói, illetve jelentettek meg részleteket kásáiból készült válogatáskötetekben. A második kötetben (1878) szerepel a rendszer, mely ma főleg tudománytörténeti szempontból jelentős. A harmadik kötet (1878) csak magyarul 4 LAMBRECHT 1933. nyomán. 5 VARGA 1967. nyomán. 6 HERMAN 1876. 7 HERMAN 1876.
