Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

6 ezrelék, jóval a 9 ezrelékes országos átlag alatti. Szentistvánon ugyanakkor 8-9 ezrelék a születési arányszám, Mezőkövesden pedig valamelyest meghaladja a 10 ezreléket. A nagymértékű születéskorlátozással hozható összefüggésbe Tard átlagon felüli elöregedése: 2001-ben minden harmadik személy 60 éven felüli volt. Az elmúlt század közepén még csak 14% időskorút vettek számba, a századfordulón pedig mindössze 7%-ot. Az öregedési folyamat tehát nagymértékben gyorsult. Szentistvánon az időskorúak aránya 2001-ben 28,1% volt, Mezőkövesden pedig 23,2%. Tardon 10 gyermekkorúra 27 időskorú jut, Szentistvánon 19, Mezőkövesden pedig 14. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a mezőkövesdi kistérség országos viszonylatban is a legjobban elöregedettek közé tartozik, Tard pedig élen jár a térségben. Házassági vagy élettársi kapcsolatban együtt élő párok felében Tardon nincs gyermek, négygyermekes család mindössze 4 volt a faluban. 100 családra Tardon 82 gyermek jutott, Szentistvánon 90, Mezőkövesden pedig 109. A népesség összetétele, tagolódása a) Vallási és etnikai megoszlás Az 1780-as években végrehajtott népszámlálás adatai szerint még színtiszta katolikus Mezőkövesden az 1804. évi egyházi összeírás 14 zsidót, valamint 10 protestáns és görög szertartású keresztényt jelez. A zsidók száma az 1820-as évtizedben 60 fölé emelkedik, számuk 1851-ben már 130, az 1870. év eleji népszámláláskor számba vett 266 főről a század végéig 500 fölé jutott, majd 1930-ban 870 körül tetőzött az izraelita vallásúak száma Mezőkövesden. A község lakosságának több mint 4%-át képviselték, valamivel az országos átlag alatt. 1941-ig 800 alá csökkent a számuk, 1949 elején pedig mindössze 85 izraelita vallású személyt találtak Mezőkövesden. Ismeretlenek az adatok a háborús munka- és megsemmisítő táborokban elszenvedett veszteségekről, nem tudni, hogy az elhurcolásból visszatértek közül 1945-1948 között hányan távoztak az ország más tájaira, a fővárosba, Izrael államba vagy más országba. A kommunista uralom alatti évtizedek után 2001-ben tudakolták újból a lakosság vallási kötődését. 9,1%-uk nem kívánt válaszolni ez ügyben, 7,1%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy felekezeten kívüli. A valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozóknak 91,5%-a római vagy görög szertartású katolikusnak vallotta magát, 7,2%-a reformátusnak, a maradék 1,3% pedig egyéb felekezetünek. Szentistván az 1840-es évekig őrizte meg tiszta katolikus jellegét. A kezdeti 4-5 fő izraelitával szemben 1870. év elején közel 60-at, 1890-ben pedig több mint 80-at vettek számba. A reformátusok az 1890-es években telepedtek le nagyobb számban, amikor a zsidók száma kezdett fogyatkozni. A századfordulón már több volt a református, mint az izraelita, de együttes számuk sem haladta meg a 3%-ot, a 20. században pedig még kisebb hányadot képviseltek a községben a nem katolikusok; 1949-ben mindössze 0,7%-ot, s ezzel az egész térségben vallásilag a leghomogénebb település. 2001-ben a lakosság 5,8%-a nem válaszolt a vallással kapcsolatos kérdésre, 7,6% (204 fő) felekezeten kívülit vettek számba, a valamilyen valláshoz tartozóknak 92,1%-a római vagy görög katolikus volt, 7%-a pedig református. A 19. század elején Tard vallásilag csaknem teljesen tiszta katolikus falu, mindöszsze 5 reformátussal. Hullámzó számukat a 19. század derekától már meghaladta a 40-50 főnyi zsidóság, akik azonban a 20. században megfogyatkoztak, és az 1941. évi népszámlálás már egyetlen izraelita vallásút sem talált Tardon. A század elején jelentős - az egész környéken a legnépesebb - baptista gyülekezet jött itt létre, amely 1920-ban már