Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)
4. kép. A Matyó-ház. az 1950-es években - itt működött a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet és a Matyó Múzeum 1952-től (MMDF 921 ) Az 1920-as évek második felében jött létre végül a gimnázium „Szülőföldgyűjteménye" az iskola alapító igazgatója, és fiatal munkatársa, Dala József rajztanár irányításával. A gimnázium két, emeleti nagytermében került bemutatásra a gazdag anyag, mely a matyó népi kultúra sok területét reprezentálta, nem csupán a hímzett viseleti darabokat és lakástextileket sorakoztatta fel (2-3. kép). A II. világháború végére az évtizedek alatt lelkesen összegyűjtött anyagnak azonban csak töredéke maradt meg. A mezőkövesdi múzeum újbóli megalakításának gondolatát Dala József 1947 nyarán vetette fel. A létrehozandó intézmény céljaira a 19. század második felében épített, egykori Korona vendéglő és szálloda épületének emeletét bocsátotta rendelkezésre a község vezetése (4. kép). A földszinti épületrészben a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kezdte meg működését. A Matyó Múzeum 1952-ben kapott működési engedélyt, s ekkor kezdte meg a múzeumi gyűjtemény létrehozását Dala József, az intézmény első igazgatója, Fél Edit szakmai megerősítése mellett. Az állandó kiállítás Barabás Jenő forgatókönyve alapján, Balassa Ívéin közreműködésével készült el, s a matyó népviselet és hímzés fejlődését mutatta be. A kiállítás rendezés munkálatai során a miskolci és az egri múzeum néprajzos muzeológusai, Lajos Árpád és Bodgál Ferenc is sok segítséget nyújtott, a textilanyag előkészítésében a Néprajzi Múzeum munkatársaként Dajaszászyné Dietz Vilma is részt vett. 1953. július 26-án nyílt meg a kiállítás, melyhez a tárgyakat a Néprajzi Múzeum valamint a miskolci, és az egri múzeum kölcsönözte (5. kép). A továbbiakban azonban a saját múzeumi anyag folyamatos gyarapodásával a Matyó Múzeum tárgyai kerülhettek a kiállítási vitrinekbe, így lehetővé vált a kölcsönzött tárgyak visszaadása. Az anyag kezdeti jelentős gyarapodásához hozzájárult a mezőkövesdiek érdeklődése és támogatása: sokan a múzeumnak ajándékozták a családban megőrzött matyó népművészeti tárgyakat, emlékeket.