Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

amelyek a múzeum küldetésében megfogalmazottaknak megfelelnek, de nem tartoznak az előző két csoportba, majd végül a D csoport tárgyai, amelyek mindenféle koncepció nélkül, véletlenszerűen kerültek a gyűjteménybe, amelyek esetleg egy másik gyűjte­ménynek, más múzeumnak átadhatóak (erre számtalan példát ismerünk hazai gyakorlat­ból is), végső esetben, kellő dokumentálást követően elidegeníthetők. Az ily módon elvégzett osztályozás során kiderül az is, mi az, amit gyűjtenünk kell, ami hiányzik a gyűjteményből (Collection Management). Megőrzés — megelőző műtárgyvédelem Ma a megőrzés többet jelent, mint egyszerű egyben tartást, vagyis a gyűjteménytár több mint raktár; a restaurálás, konzerválás több mint a kiállításra kerülő tárgyak alkal­massá tétele a közszemlére kerülésre. Ma a restaurálás, konzerválás mellett a megelőző műtárgyvédelem (preventive conservation) révén a begyűjtött tárgyak állapotát megpró­báljuk hosszú távon fenntartani. A megelőző műtárgyvédelem tehát az a folyamat, amely során igyekszünk megelőzni, mérsékelni vagy ellensúlyozni azon tényezők hatását, ame­lyek napról napra fenyegetik a tárgyak hosszú távú fennmaradását. Ez a folyamat sokol­dalú megközelítést igényel, folyamatosan vizsgálni kell, hogy a tárgyakat miként tároljuk, kezeljük, állítjuk ki és tartjuk karban. A megelőző műtárgyvédelem a múzeum valamennyi alkalmazottjának együttmű­ködését igényli, nem elegendő hozzá csupán a restaurátorok munkája. A jó minőségű épületfelújítás és -karbantartás éppoly fontos követelmény, mint a tárgykezelés és táro­lás, valamint a biztonság. A megelőző konzerválás olyan stratégiai kérdés, amely a mú­zeumok elsődleges céljából közvetlenül következik, és amelyet nem lehet előzetes tervezés nélkül bevezetni, s hasznát és előnyeit sem lehet másként, mint hosszú távon demonstrálni. A megelőző műtárgyvédelem tehát a múzeumépület építésekor, meglévő épület felújításakor elkezdődik. A gyűjteménytárak elhelyezése, a kiállítóterek kialakítása mind­mind fontos eleme a megelőző műtárgyvédelemnek. Ennek a gondolatnak a jegyében készült el a Matyó Múzeum padlásterében egy le­endő tetőtéri mütárgytároló modul alapja, a megerősített födém, amelyre egy nagyobb alapterületű helyiséget lehet megépíteni. Ezeknek a padlástéri mütárgytárolóknak az ötlete Hollandiából származik, ahol 1998-99-ben láttunk egy ilyet a duivenvoordei kas­télymúzeum padlásán: a kiállításra nem került tárgyak tárolására építették. 7 A lényege egy olyan kis alapterületű, zsilipelhető előszobával megépített, szigetelt falazatú (általá­ban gipszkarton lapok közé helyezett ásványgyapot szigetelés) helyiség, amelyben fűtésre nem, csupán légkondicionálásra van szükség ahhoz, hogy a nálunk kicsit szélsőségesebb hőmérséklet-ingadozásokat (nyári-téli, nappali-éjszakai) enyhíteni tudja. Jóllehet a fajlagos megépítés költsége nem kevés, de egy minden zegzugában beépített, műemlék múzeumi épület esetében más lehetőség a tároló felületek kialakítására - a szintén nem túl szerencsés pincébe költözéseket kivéve - nincs. Minisztériumi támogatással elkészí­tettünk egy ajánló tervet az ilyen jellegű raktárakhoz, aminek alapján a Néprajzi Múze­um padlásterében meg is építtettünk egyet. Ennek nyomán ma már néhány helyen megépült, ill. most épül hasonló raktár (Csongrád - Tari László Múzeum, Mátészalka ­Szatmári Múzeum, Hadtörténeti Múzeum stb.). 7 Az 'Afgesloft en Ingebockt' projekt eredményeként megvalósult tároló dobozt (helyiséget) a kastély padlásterében helyezték el. Kb. 30 m 2 alapterületű, s csupán a páratartalmat szabályozzák (PH 14 DEFENSOR készülékkel), a hőmérséklet ennek függvényében alakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom