Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Miskolc, 2006)

8. A társadalom és a családi élet

Marcella, Apollónia stb.), s ebben a kisnemesi falvak jártak elöl. Az 1950-es évektől az egész vidéken kedveltté váltak az előkelőnek tartott, idegen hangzású keresztnevek. Minden barkó községben szokás ma is, hogy a komaasszony ételt hord a fekő asszonynak; helyi megnevezéssel poszrikot visz. Domaházán 1910 táján a nagy poszrikba - így nevezték a keresztanya által hordott élelmet - kétszerannyi kalácsot vittek, mint a lagziba. Ugyanis 8 morványt, 8 túrós lepényt, 6 mákos kürtöt, rántottába sült tyúkot, 5 liter bort vagy két liter pálinkát illett a poszrikba adni. Más rokonok is vittek egyszer-egyszer, de kevesebbet. Ennek a szokásnak a múltjára fényt vet az arlói plébánia egyik egyházlátogatási bejegyzése. Eszerint 1829-ben a plébánosnak meghagyták, hogy a húsvéti, pünkösdi és búcsús vendégeskedéseket szüntesse meg. „Nem különben törekedjék arra, hogy gyermekszülések idején, népiesen Poszrik alkalmával szokásos együtt evéseket és ivászatot a bírák és esküdtek segítségével, úgy a materban, mint a filiákban megszüntesse, mert ezek a szerencsétlen népet elgyengítik, és a lelkekben is súlyos károkat okoznak." (SAFFARIK Gyula gyűjtése.) Az egyház erőfeszítése azonban hatástalan maradt, s a poszrik - az utóbbi évtizedek anyagi jólétének köszönhetően - ma is él, sőt sokkal gazdagabb, mint valaha. Régen a levest és a főtt szilvát rátóban vitték, a herőcét, pampuszkát, a rántottába sült tyúkot pedig tányérra rakták és bekötötték poszrikos kendőbe (69. kép). A kalácsokat a koma hátitarisznyában, a komaasszony pedig batuban vitte. Manapság Szentsimonban nem ketten, hanem tizenketten viszik a gyermekágyas asszonynak szánt ételneműt. Mulatságot csapnak, esznek-isznak a háziak és a vendégek is. A kalácsokat ma is bekötik poszrikos kendőbe, a 10 túrós lepényt, 9 mákos kürtöt, a 3 morványt pedig ruháskosárban szállítják. Ezen kívül öt tortát, ötféle süteményt, ötféle húst, levest, pezsgőt, konyakot, gyümölcsöt is visznek a nagy poszrikba. Régen a komaasszony 5 alkalommal vitt poszrikot, s szigorúan kialakult rendje volt, melyik napon mit kellett vinni. Most egy alkalommal, de sokkal többet adnak a komaasszonyok, mint régen. Kis poszrikot egy-egy alkalommal más rokonok is hordtak - mindazon asszonyok, akik a keresztelőn részt vettek. Régebben a poszrik szóval jelölték a keresztelőt követő mulatságot is. Ez a 69. kép. Poszrikba menő idős asszony. szó ismeretes az egész palóc területen, Csernely, Borsod m. Gömör katolikus helyein inkább poszt- Paládi-Kovács A. felv. 1960.