Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)

Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága

Ezzel az eljárással főként ex librisek és alkalmi grafikák kerültek ki kezei alól, melyeket gyűjtőnéven kisgrafikának nevezünk. Az ex libris rendeltetése közismert, hiszen évszázadok óta szolgált ez a kisméretű grafika a könyv tulajdonosának jelzésére. Az utolsó száz évben azonban ezekből egyre kevesebbet ragasztottak be könyvekbe. Az ex libris önálló életet kezdett: a grafikabarátok gyűjteni kezdték egymás könyvjegyeit, cserélték, adtákvették ezeket a lapokat. A gyűjtés egyidejűleg az alkalmi grafikákra is kiterjedt: karácsonyi, újévi üdvözlőlapok, házassági értesítések, egyéb jókívánságokat, üzeneteket tartalmazó lapok kerültek ki a legkiválóbb grafikusok műhelyéből, de a dilettánsokéból is. A grafikák technikája egyre változatosabb lett. A fametszet mellett linómetszet, rézkarc, rézmetszet, litográfia is polgárjogot nyert. Alkalmi grafika az „In honorem" lap is, amikor a gyűjtő kedves írója, költője vagy egy-egy államférfi, művész emlékére készíttet kisgrafikát. A kisgrafika gyűjtése századunk első felében egész Európában elterjedt. Hazánkban a két világháború között ezek gyűjtőinek két egyesülete is működött. Fery Antal első kisgrafikáit 1939-ben készítette. Mire belelendült ebbe a műfajba, kitört a második világháború. Az ex libris gyűjtése stagnált, majd a háború végére teljesen elhalt, az exlibris-egyesületek feloszlottak. Művészünk könyvjegyeivel egyetlen alkalommal,1943-ban még szerepel a Műcsarnok kiállításán, azonban a háború forgószele őt is elkapja. Katonai behívót kap. Grafikusi képesítése miatt a vezérkarnál teljesít szolgálatot, egyszerű közlegényként térképeket rajzol. Amikor alakulatát a hadi események miatt Nyugatra telepítik, ő is Németországba kerül, majd hadifogságba esik. Hazatértekor a megtorlás nem marad el: bár felróható vétke nincs, négy esztendeig rendőri felügyelet alá helyezik. E sorok írójának egy alkalommal elmondta, hogy a megtorlás oka az a két antibolsevista plakát lehetett, melyeket a negyvenes években készített. Elkészítésükkor ez nem volt büntetendő cselekmény. Ilyen körülmények között a beilleszkedés nem ment könnyen. Kollektív műteremben dolgozik, hozzá hasonlóan megbélyegzett művészek társaságában, „dekorációs" munkákon. Alkotásjegyzéke az 1944-45 évekből nem tartalmaz kisgrafikát. 1946ban kilenc, 1947-ben pedig mindössze két ilyen lap kerül ki kezei közül. Az ötvenes évek elején is csak 1-2 kisgrafikát készít évente. Másfél évtizedes mozdulatlanság után a Kisgrafikabarátok Köre (KBK) 1959-ben történt megalakulása keltett hullámokat az itthoni kisgrafikai élet állóvizén. A kezdeményezés Réthy István grafikagyűjtő érdeme, aki korábban is részt vett az egyik megszűnt egyesület vezetésében. Javaslatát a Fiatal Művészek Stúdiójában Stettner Béla grafikus támogatta, aki kommunista párttagsága és művészi tekintélye révén úrrá tudott lenni a megalakulás nehézségein. Jelentkeztek a régi gyűjtők is és a Kör első elnökévé dr. bérei Soó Rezső egyetemi tanárt választották. E tisztségben őt később Varga Mátyás, Kossuth-díjas díszlettervező, majd Varga Nándor Lajos, a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékének