Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)

Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága

vezetője követte. 1978-tól haláláig Fery Antal volt az elnöke a gyűjtők eme társulásának, mely 1990 óta „Kisgrafikabarátok Köre" Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület néven működik. A Kör első művészeti vezetője, a tehetséges Stettner Béla jó diplomáciai érzékkel irányította az ott folyó tevékenységet, melybe hamarosan bekapcsolódtak a korszak jelentős grafikusai is. Közülük csupán néhányat említünk, akik azóta már nincsenek az élők sorában: Bordás Ferenc, Diskay Lenke, Drahos István, Nagy Arisztid, Nagy Árpád Dániel, Perei Zoltán, Tempinszky István. Stettner nem erőszakolta a Körre a párt művészetpolitikáját, csupán a jó művészi színvonalat kívánta biztosítani a nem kis számban jelentkező dilettánsok munkáival szemben. Rövid időn belül kiterjedt cserekapcsolat alakult ki nemcsak az ország határain belül, hanem a külföldi gyűjtőkkel is. Ez a levelezés már akkor virágzott, mikor útlevelet csak nehezen lehetett kapni. Magyarország kedvező helyzetben volt: NyugatEurópában sokan emlékeztek még a két háború közötti magyar kisgrafika jó színvonalára és művészeire, akik között olyan zseniális alkotók voltak, mint az 1944-ben tragikus körülmények között elhunyt Vadász Endre, az ex libris napjainkra világszerte jegyzett, keresett klasszikusa. Talán hihetetlenül hangzik, de utólag megállapíthatjuk, hogy a hatvanas években kiterjedt európai kapcsolatokra szert tett KBK úgyszólván pártirányítás és ellenőrzés nélkül működött. Igaz, hogy nem mozgatott meg „tömegeket" és nem járt jelentősebb anyagi előnyökkel sem az alkotás, sem a kisgrafika gyűjtése. Fery Antal kisgrafika-művészi hírneve a hatvanas években a határokon túlra is eljutott. 1960-ban már cikket közölt róla a dán gyűjtők patinás folyóirata, a Nordisk Exlibris Tidsskrift, Galambos Ferenc tollából. A külföldi szerzők érdeklődése is hamarosan megmutatkozott: 1963-ban a római Exlibris című lapban Bono Salvatore méltatta munkásságát, egy hollandiai grafikai újságban pedig Herbert Blokland írt művészetéről. 1962-re a Kisgrafikabarátok Köre anynyira megerősödött, hogy saját folyóirat kiadása is szükségesnek látszott. Előbb csak szerény, évente háromszor megjelenő néhány oldalon, később 48 oldalas terjedelemben jelentették meg a Kisgrafika című folyóiratot. (A lap azóta is megjelenik, évente négyszer, számonként 16 oldal terjedelemmel. Első szerkesztője a neves bibliográfus, az 1988-ban elhunyt Galambos Ferenc volt, akit dr. Semsey Andor követett. Jelenleg három tagú szerkesztőbizottság gondozza a lapot.) Említésre érdemes szokás a kisgrafikai folyóiratoknál külföldön is, hogy az előfizetőket évenként grafikai mappával ajándékozzák meg. Fery Antal népszerűségét mutatja, hogy elsőnek adták ki e célra 1962-ben 40 ex librisét tartalmazó mappáját. Az ehhez írt előszóban Galambos Ferenc feltette a kérdést, hogy vajon mi a titka Fery Antal művészetének? „Legelsősorban is az egyszerűség. Ez az egyszerűség nem képzeletszegénység következménye, hanem a kevéssel sokat mondani tudás ritka erénye." A lapokról szólva megemlíti, hogy Fery ex librisei nemcsak a művészt adják maradéktalanul, hanem a lap tulaj-