Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)
Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága
Dr. Soós Imre Fery Antal grafikusművész élete, munkássága A XX. századi magyar Ezért szinte törvényszerű volt, hogy a leggrafika, azon belül az kisebb gyermek, a későbbi művész is igen ex libris művészetének fiatalon ebben az üzemben kezd el dolstílusteremtő mestere gozni. Hamarosan kitanulja a bádogos volt Fery Antal, akinek mesterséget. A szabadidejében szívesen tekintélyes életművét rajzolgató fiatalember tehetségére felettartalmazóalkotásjegy- tesei is felfigyeltek. 1927-ben a gyár öszzékét tartja most kezé- töndíjával megkezdi művészeti tanulmáben az olvasó. Mivel a művek megismeré- nyalt a budapesti Iparművészeti Iskolán, sének elengedhetetlen feltétele az alkotó Varga Nándor Lajos professzor szellemi egyéniségének, világfelfogásának, életpá- útravalójával ellátva 1935-ben veszi át lyájának ismerete, az alábbiakban átte- grafikusi oklevelét. A következő években kintjük a művész életét, tevékenységének alkalmazott grafikai munkákból tartja el állomásait. Kívánjuk, hogy ez a tájékozta- magát: kiállításokat tervez, üzleti grafitás közelebb vigye az olvasót a kisgrafika kákát készít. Varga Mátyás segítségként nemzetközi megbecsülésnek örvendett meghívja őt a Szegedi Szabadtéri Játékok mesteréhez, akiről már a kortársak meg- díszletezési munkáihoz, állapították: „Neki csak barátai vannak". Elmondásából tudjuk, hogy fametszetek A művész 1908. június 12-én született készítésével mindig szívesen foglalkozott, a nagy történelmi múltú Szerencsen. Az Ennek folyamata megegyezik az általánoazóta városi rangra emelt község gótikus san használt gumibélyegzőkével, melyeerődtemplomában nyugszik Rákóczi Zsig- ken a betűk, számok kiemelkednek a felümond erdélyi fejedelem. Nemrég helyreál- létből. Ezeket festékezi be a bélyegzőpárna, lított vára 1605-ben országgyűlésnek adott Fametszet készítéséhez jól kiszáradt kehelyet: itt választották Bocskai Istvánt ményfa szükséges. A legalkalmasabb erre Magyarország fejedelmévé. Harmadik ne- a célra a puszpáng, vagy körtefa. A simára vezetessége a helységnek az 1889 óta csiszolt falemezre, amit a művészek dúcműködő Szerencsi Cukorgyár. Fery Antal nak neveznek, némi előrajzolás után vési életpályája szülőhelye mindhárom neve- be az alkotó a tervezett képet, szöveget, zetességéhez kapcsolódik. Indulása évei- helyesebben: annak tükörképét, melynek ben a tízgyermekes munkáscsalád számára kiemelkedő felületéről - befestékezés után a Cukorgyár biztosította a megélhetést. - a valós képet lehet lenyomni a papírlapra.
