Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)

Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága

kásságának újabb elismerését hozta meg. A belgiumi Graphia folyóirat szerkesztő­ségének felkérésére e sorok írója francia nyelvű cikkben ismertette műveit. A kis­grafika világában nagy tekintélynek ör­vendő szaklap ez alkalommal a magyar művész hat ex librisét is bemutatta. Ugyancsak Belgiumban jelent meg róla az a méltatás is, melyet dr. Marc Edo Tralbaut, az antwerpeni Nemzetközi Van Gogh Archívum vezetője írt. Az azóta el­hunyt neves műtörténész Van Goghiana IX. című könyvében, a nagy holland mestert ábrázoló érmek, grafikák között elismeréssel elemezte a magyar művész két Van Gogh-portrés fametszetét. 1978-ban a Kisgrafika 2-3. számában Semsey Andor köszöntötte a 70 esztendős Fery Antalt. Cikkében kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a művész 800-nál több lappal gyarapította kisgrafikáinak számát. Az évfordulóra készült újévi üdvözlőlap­jára a művész saját arcképét metszette s a tőle megszokott, szellemes kísérőszöveg ezúttal sem maradt el: „Mindig a sor vé­gén álltam, / Könyökömet nem használ­tam. Nézzétek el egyszer nekem, / Ha egy kicsit 70-kedem. „Nem valószínű, hogy e négy sor száz év múltán szerepelni fog a 20. század lírájának gyűjteményében, de jól érzékelteti az alkotóművész jellemének főbb vonásait: bölcs derűjét, szerénysé­gét, önzetlenségét, mást soha nem bántó humorát. A 70. születésnap alkalmával nyílt meg Szerencsen a Rákóczi emlékét idéző vár helyreállított szárnyában a művész nagy­szabású kiállítása, mely mintegy össze­foglalását adta kisgrafikai művészetének. (Megjegyezzük, hogy a műveknek ezt a nyilvánosságát biztosító Zempléni Mú­zeum szakemberei ihletett kezekkel gyűj­tik, gondozzák Fery Antal alkotásait. Itt található egy csaknem teljes Fery-gyűjte­mény.) A szülőföld múzeuma nemcsak az életmű összegyűjtésében veszi ki részét, hanem az ahhoz szükséges tudományos igényű adatközlésről is gondoskodik. Ez a tevékenysége elsősorban a művész kis­grafikai alkotásjegyzékének sajtó alá ren­dezésében és megjelentetésében mutat­kozott meg. 1970-ben adta ki a múzeum az alkotásjegyzék I.részét, amely az 1939-től 1969-ig terjedő három évtized alatt ké­szült 607 kisgrafika adatait tartalmazza. Az 1978-ban nyomdából kikerült II. füzet az 1970. esztendő alkotásaival kezdődik és 1977-tel ér véget. Az utolsó kisgrafika eb­ben az 1273. sorszámot viseli. Az 1987-ben napvilágot látott III. rész 1978-tól 1986-ig tartalmazza a művész ilyen alkotásait s az adatsor az 1817. opus-számmal zárul. Az alkotás jegyzék IV. füzetét a művész halála után 1995-ben a KBK adta ki. A mű­vek adatsora ebben az 1987-es esztendővel kezdődik. Utolsó alkotása a 2081. sorszá­mot viseli. Az említett négy füzet anyaga szerepel most egységesített formában ebben a kötetben, miután Bánkiné Fery Veronika, a művész leánya a méret- és egyéb adatokat az általa őrzött törzs­anyaggal egybevetve ellenőrizte. Az 1988-ban nyolcvanadik születésnap­ját megért művész külföldi népszerűsé­gének hullámai Portugáliáig eljutottak. Ekkor jelent meg a neves portugál szakíró és könyvkiadó, A. M. da Mota Miranda akkorra már hat kötetesre bővült encik-

Next

/
Oldalképek
Tartalom