Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)

Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága

lopédiájának újabb kötete, melyben Fery Antal munkásságának francia nyelvű is­mertetése is olvasható, 23 kisgrafikájá­nak bemutatása mellett. Ő az első magyar­országi grafikus, aki ebben az illusztris sorozatban szerepel. Kisgrafikái Fery Antalnak számos bará­tot szereztek Olaszországban is. Ezek egyi­ke, Mario De Filippis, a neves gyűjtő és grafikai könyvkiadó a születésnap alkal­mával remekbe készült kiadvánnyal kö­szöntötte magyar barátját, elemezve eb­ben lelki rokonságuk eredetét és hatását. (A kiadvány nem áll egyedül. Mario De Filippis Fery Antal elhunyta után ugyan­ilyen nívós kiadvánnyal emlékezett meg a művészről). A nyolcvanas években a szerencsi várban nagyarányú restaurálási munka folyt, ezért a múzeum kiállításait sem lehetett láto­gatni. 1992-ben fejeződött be az Erdei Ferenc Ybl-díjas építész tervei alapján végzett jelentős helyreállítás. E XVI. szá­zadi eredetű vár falai között júniusban nyílt meg dr. Petrikovits László orvos kb. 600 000 darabot kitevő levelezőlap-gyűj­teményének legértékesebb darabjait be­mutató kiállítás. Ettől kezdve tekintheti meg a közönség a múzeum Fery Antal­termét is, melyben a város szülöttjének és díszpolgárának életművét igényes vá­logatás idézi fel. A Cukorgyár egykori bá­dogos tanulójának művei „hazatértek" a Rákóczi-vár falai közé. Az állandó kiállí­tást 2003-ban a Zempléni Múzeum fel­újította. A művész életpályájának áttekintése után most munkásságának összefoglalá­sát, értékelését várja joggal az olvasó. En­nek az igénynek megfelelni nem kis fel­adat, hiszen a művész kisgrafikáinak szá­ma jóval meghaladta a 2000 darabot. E sorok írójánál hivatottabb szakemberek nyilatkoztak már életművéről itthon és külföldön egyaránt. A megszólalók egy­hangúan dicsérték a művek magyar szelle­miségét, a kevéssel sokat mondás bennük testet öltött erényét. Kiemelték lapjainak férfias erejét, a grafikákban megnyilvá­nuló emberszeretetet, optimizmust. Sok gyűjtő lett tisztelője kisgrafikáinak emblé­maszerű tömörsége, az ábrázolt személyek portréjának lényegre törő megjelenítése, történelmi korok hangulatának hiteles átélése miatt. Mindezek kiegészítéséül rá kell mutat­nunk témaválasztásának gazdagságára, ugyanis ex librisein és alkalmi grafikáin életünknek, kultúránknak úgyszólván minden jelensége visszhangot kap. A jobb áttekintés érdekében erőszakot kellett el­követnünk az életművön, amikor megkí­séreltük a lapok témánkénti megosztását, íme a felosztás: 1. A történelem nagyjai, írók, művé­szek arcképei, 2. műemlékek, nevezetes épületek, 3. szőlős-boros ex librisek, 4. természeti értékeink, fák, virágok, 5. minikönyvek. Természetesen e főbb csoportokon kívül sok más téma is megjelenik az exlibriseken és az al­kalmi grafikákon. 1. A portré fába metszése, egy-egy író, művész arcvonásainak a tenyérnyi ex lib­ris felületén való meggyőző megjelenítése a szakma legnehezebb feladatai közé tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom