Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)
„Itt van üllőm alatt a kalapácsnyelem... " - Dramatikus játékok Bekölcén
évszázad során kimutathatóan növekedett; a lélekszám 1949-ben érte el maximumát (1208 fő). A statisztikák és ismertetők egybehangzóan tanúsítják adatközlőink azon állítását, hogy még az 1930-1940-es években sem volt ritka, hogy egy lakóházban átlag 8-10 fő is együtt élt. Ez többé-kevésbé egyként igaz a „paraszt" (földműves és néhány kis- vagy középbirtokos), valamint a „gyári" munkáscsaládokra is. Az életkörülményeket most csak vázlatosan jelezvén utalunk arra, amit az 1936-os ismertető közöl: „Házainak száma 165, közülük 144 földből vagy vályogból épült..." 16 Az első világháborúig kerítetlen telkeken még az 1945-ös parcellázásig a többházas soros udvarok domináltak, amelyek az itt is jellemző patakmenti utcás jellegű településképet alakították ki. 17 Az 1900-as évek elején Bekölce gazdálkodására az önállóan vagy különböző bérleti formában folytatott földmüvelés mellett jelentős befolyással volt a juhtartás. A községünket is érintő, ezzel kapcsolatos jelenségek jól általánosítható, komplex tanulmányozását végezte el PALÁDI-KOVACS Attila. 18 A század első évtizedeiben az őstermelők, mezőgazdasági munkások és cselédek mellett egyre jobban gyarapszik a gyári és bánya műszakokba (Borsodnádasd, Egercsehi) naponta elinduló munkások létszáma. Idős és középkorú adatközlőink egyként nyilatkoznak e tendenciáról, amely során állandó keresethez jutottak a volt zsellérek és jobbágyok kései leszármazottai; közöttük, ha csak néhány évre is, a nők: leányok, özvegyasszonyok egymást váltó csoportjai. NEMCSIK Pálnak, az Ózd-vidéki munkásság életviszonyairól, a környék arculatát átformáló ipartelepítéséről írott, s bekölcei adatokkal is tarkított munkájából szintén kiderül, hogy községünkből még a nagy gazdasági válság idején is többen jártak Borsodnádasdra és Egercsehibe, mint ahogy azt az 1936-os vármegyei ismertető és adattár közli. 19 A községrejellemző, s témánkhoz egyébként kapcsolódó - a tudati viszonyokban megkezdődött - változások érzékeltetésére hadd álljon most ennyi egy 1918. május 1-jei tudósításból: ,JÉs ahol még pár esztendővel ezelőtt a fekete butaság, a klérikalizmus fészkelt, Bekőccéről, Balatonról és a környező többi falvakból a lányok a szocialista dalokat énekelve jöttek az ünnepélyre." 20 A Dorkó, Csuhaj és Hossó 21 családok, lévén a község legjelentősebb föld- és jószágtulajdonosai, igyekeztek még a 30-as évek végén is egykéién tartani a vagyont. Egyik adatközlőm elmondotta, hogy apjának kb. 100 holdas gazdasága volt. A hatvan holdnyi szántó mellett a többit legelőként hasznosították. Főként birkát meg tehenet tartottak, legeltették a fogadott községi pásztorral. A földet szüleivel és testvéreivel együtt művelték három nyomásban, ahol búza, árpa és kukorica, míg takarmányként here, zab és bükköny termett. Öten voltak testvérek, s ő elemi iskolái után Egerben, a ciszterek rendjénél tanult tovább. Hazatérése után újra a családi földet művelte. 1931ben nősült, s a család szétköltözéséig (1939) laktak egy portán. Jussként ekkor 15 hold szántót kapott (Dorkó Guliba Imre, sz.: 1904.). Adatközlőnk életútjának itt vázolt kis 15 Borovszky Samu (szerk.) 1909. 23.; Ladányi Miksa (szerk.) 1936. 140. és 340.; 1980. évi népszámlálás, 10. k. 438^439. 16 Ladányi Miksa 1936. 140. 17 Bakó Ferenc 1969. 518-522. 18 Paládi-Kovács Attila 1965. 15. számszerűen is utal a bekölcei juhtartás század eleji prosperitására. 19 Nemesik Pál 1975. számos, ma már ismeretlen munkás- és summásdallal, egyéb folklór és a politizálási szokások adataival Bekölcéről. Pl. i. m. 52, 58, 81. stb. 20 Büchler József cikkét (Vas- és Fémmunkások Lapja, Bp. 1918. XXIV. 40) idézi Nemesik Pál 1975. 76. - A politikai szervezkedés bekölcei vonatkozásaihoz vö. Beránné Nemes Éva-Román János, 1975. 166. 21 A község nagycsaládjainak rendszerét, ragadványnevek ismertetik: Benkóczy Emil 1914. 332.; ENA 203979. sz. alatt az egri ,,Csüry Bálint" szakkör, ENA 2240-81 sz. alatt pedig az Egerben, 1981. nyarán megrendezett XIV. Országos Honismereti Diáktábor Örsi Julianna (Karcag) vezette szakcsoport gyűjtései.
