Viga Gyula: Tájak, ízek, ételek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 2004)

A HAGYOMÁNYOS KULTÚRA TÁJI-TÖRTÉNETI TAGOLÓDÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN (A regionális életmód-stratégiák feltételei és változatai)

/. kép. Borsod-Abaúj-Zemplén megye domborzati típusai. 1 : középhegység, 2: eróziós-deráziós dombsági táj, 3: síkság és teraszos folyóvölgy (Frisnyák Sándor 1994. 10. alapján) Kenézló', Viss és Zalkod, a Taktaközből Csobaj, Prügy, Taktabáj, Taktakenéz. Tiszaladány, Tiszatardos). Nagyobb hatású volt az első világháborút követő határmódosítás, amely közvetlenül és közvetve kihatott a hagyományos népi kultúrára, annak átalakulására is. A trianoni béke Borsod vármegye területét érintetlenül hagyta, viszont Abaúj-Torna 3230 km

2-nyi területéből 1551 km

2 a megszülető Csehszlovákia része lett. Gömör vármegye területéből alig maradt Magyarországnak (4279 km

2-ből 3956 km

2 lett Csehszlovákiáé), míg a nagy kiterjedésű Zemplén vármegyének egyharmada maradt Magvarországé (6282 km

2-ből 1775 km

2 - Csorba Csaba 1994.). Vizsgált témánk szempontjából mindennek két következményét kell megemlítenünk. A történeti vármegyék, elsősorban Gömör és Zemplén, a történeti Magyarország területének északkeleti körcikkeként egymástól eltérő életmódot folytató, különböző kultúrájú északi és déli területeket egyesítettek egy több évszázados táji munkamegosztás keretei között. Az etnikai és nyelvi határokat és a gazdasági kapcsolatokat egyaránt figyelmen kívül hagyó határmegvonás természetes központjaitól vágott el területeket. A 20. század elejéig a hagyományos életmód és műveltség kapcsolatrendszere által az északkeleti régió egységébe illeszkedő térség kiterjedt zónájának gazdasági, közigazgatási és kulturális központjai a mai Magyarország területén kívül voltak. A trianoni határok éppen a paraszti polgárosodás kritikus időszakában szakították meg ezeket a szálakat, befolyásolva ezzel az egyes tájak, népcsoportok esélyeit is a polgárosulásra, urbanizálódásra, elvágva az innovációk, divatok kiterjedését és határait. Korábban nyitott vidékek váltak elzártakká, ami nem csupán műveltségük szempontjából volt sorsdöntő, hanem máig hátrányos helyzetet teremtett számukra a határok megvonása.