Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)

Keletközép-Európa népessége a 6-9. században

szer hatalmi szervezete, mindenekelőtt újra megszilárdult a királyság. A hierarchia átalakulásához szükséges energiákat az újraszervezett gazdaság biztosította, minthogy teljesítménye párosult a társadalmi átrétegződés eredményeivel. A földet túróknak akkortájt valamivel jobban ment soruk, többnyire volt már mit enniük, bár legfőbb gondviselőjüktől, az időjárástól függtek. Egészében véve mégis úgy tűnik az egykori iratokból, hogy helyzetük valamelyest kedvezett nekik. A paraszti gazdálkodás teljesítménye sokat javult, mindenütt megvédte a föld népét a gyakori éhínségektől, habár ezeken mégsem lett teljesen úrrá. Maga a haladás elsősorban a paraszti munka eredménye volt. Az új rendszer elsősorban abból állt, hogy a parasztokat minden évszakban dolgoztatták a majorokban. A szolgálattal régi barbár hagyományokat mentettek át, ezeknek rendeltetése most is, miként a prehistóriában ugyanaz maradt. A földesurak nem akartak hiányt szenvedni a legszükségesebb földijavakban, ezeket a parasztoknak kellett előteremteni. Az uraságok - céljukat elérendő - szabályozták tehát a terményadókat is. Az első évezred fordulójára megerősödött és megingathatatlanná vált a rendszer. A társadalom szerkezetében - a gazdaság átalakulásával - együtt jártak további változások is. Aki csak létezett, a földhöz való viszonya szerint hierarchizálódott. A gazdálkodáson alapult a mindennapi történelem. Alábecsülték a kereskedés és az iparűzés jelentőségét. Eredményük egyedi teljesítmény lett: a középkorban az Elbától nyugatra alternatíva nélkül maradt az új gazdasági-társadalmi és hatalmi berendezkedés. A rendszer saját szükségletei szerint kanálizálta az ellentett érdekektől mozgatott társadalmi csoportok gazdasági és szociális folyamatait. Az egymásra utaltan élők szocializációja jószerével újra meg újra ismételte önmagát. A Keleti-tengertől az Adriáig húzódó övezetben és attól mintegy ezer km-re keletre, azaz Keletközép-Európában elhelyezkedő népesség nagy része a korai középkorban még mindig főleg parasztokból állt, akik az egész korszakon át - nemzetségekbe szerveződve - családi háztartásokban éltek. A nemzetségek annak előtte, sőt helyenként a korai középkorban is törzsben egyesültek. Több törzs rövid életű szövetséget kötött - a mindenkori politikai érdekek szerint. Mindamellett valamennyiüket a közös nyelv, a származásuk tudata és a rokoni kapcsolatok tartották össze. Minthogy soraikban is a szociális polarizációt eredményező energiák működtették a társadalmat, életkörülményeiket tekintve megindult ebben a közegben is a csoportképződés, hierarchizálódtak a törzsekbe tartozó emberek. A törzs feje egy (0,1-0,3 ha kiterjedésű) földvárban lakott, harcos kíséretével és mesteremberekkel körülvéve. A főnök kiskirály és kereskedő volt egy személyben, aki kézműveseket is foglalkoztatott. Létalapját főleg a parasztok biztosították. Őket védte az ellenségtől, őket látta el iparcikkekkel és tőlük szedett adót. A parasztoknak - életkörülményeiket tekintve - hosszú történelmük jó kétharmadában ezen szervezetben kellett élniük. A parasztok gazdálkodása századokon át alig vagy egyáltalában nem változott. Már a bronzkor óta így festett egész Európa településhálózata. A főnök földvára egy dombon épült és gerendákból, sövényből és földből emelt fal védte. A sánc egy vizesárokból emelkedett ki. A falon belül egy-két tucatnyi épület, köztük - rendszerint toronyszerű - gerendaácsolat, ez utóbbi volt a főnök otthona. Lakója kiskirály volt ugyan, de nem élet és halál ura. A legtöbb esetben csak egy gazdagabb nemzetség fejeként tisztelték. Ugyanilyen módon szerveződött a törzsfőnöki hatalom is. A közös őstől származottak és rokonságuk élén - a több nemzetség felett terpeszkedő - főnök pompázott. Kisebb-nagyobb kiskirályok láncolata fogta össze az egész társadalmat. Életkörülményeiket tekintve alig volt különbség közöttük. A tehetősebb klánvezérek is földvárakat építtettek és háborús időkben azokban rendezkedtek be. Ha béke volt, a földvár közelében laktak mindenféle csatlósaikkal. Valamennyi földvár mellett valósá-