Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)
Mindennapi történelem az ütközőzónában
tehát a földesúri nagybirtok. Az így létrejött rendszereken élősködött a mindenkori hatalom. Keleten alig van nyoma (az uralkodók környezetén kívül) a Nyugatról érkező kezdeményezéseknek. Ennek az övezetnek a gazdaság- és társadalomtörténete öntörvényű képződmény. Itt telepedett rá mindenre a keleti despotizmus. Öntörvényű monarchiák csaknem ázsiai rendszere uralta a földrész keleti tájait. Az európai kontinens lakói tehát egyenlőtlenségek jegyében gyarapodtak. A szabály érvényesült a lélekszám növekedésében is. Az i. sz. 500 és 1450 között a kontinens lakossága 27,5 millió lélek volt és csaknem egy évezred múltán már 51,0 millióra becsülhetjük, azaz majdhogynem megkétszereződött. Azonban a Mediterráneumban (ide értve a Balkán-félszigetet is!) ezt a teljesítményt nem tudták felmutatni. Ebben az övezetben 13 millióról 19 millióra emelkedett a népesség. Különösen a középkor végén tapasztalható nagyarányú visszaesés, amelyet elsősorban a kontinenst sújtó epidémiák okoztak. Nyugat- és Közép-Európa, tehát az Elbától nyugatra és az Alpoktól északra volt a leglátványosabb a népességgyarapodás, amikor is 9 millióról 22,5 millióra emelkedett a népességszám. A több mint kétszeres gyarapodás görbéje hanyatlott itt is az epidémiák nyomán, de a korszak egészére a hűbéri gazdaság és társadalmi rend kiépülésének ösztönző hatását lehet érzékelni. Ezzel szemben Keletközép-Európa népességgyarapodásán lehet csak érzékelni a gazdaság ösztönző hatását. 5,5 millióról 10,0 millióra emelkedett a nagy pestisjárványig a lakosságszám, majd mindössze 1,0 millióval gyarapodott. Oroszország, a balti államok, Lengyelország népessége stagnált (8 millió az ezredforduló óta). 6 Abu-Lughod, 1989., Alföldy, 1972: 1-16., Arnold, 1980., Austin, 1986: 95-103., Baatz, 1970., Backhaus, 1981: 93-107., Bálint, 1989., Beloch, 1886., Bender, 1987., Bender-Wolff, 1994., Berg, 1991., Berglund, 1991., Bogyay, 1958: 88-103., Brenner, 1982: 16-113., Bratanic, 1954: 277-302., Butlin, 1986: 18., Cahen, 1960: 2-20., Cerman, 1993: 281-320., Carter, 1977., Chorley, 1981: 71-93., Cipolla, 1972-1976/1VI., Cipolla, 1971., Clauson, 1953., Coulbourn, 1956., Dalby, 1996., Dannheimer, 1964: 182-92., Dannheimer, 1966. 326-38., Dannheimer, 1968/a., Dannheimer, 1968/b., De Ligt, 1993., De Vries, 1984., De Vries, 1994: 249-70., Dölger, 1959: 57-67., Duncan-Jones, 1965: 190-306., Duncan-Jones, 1990., Etienne, 1981: 66-77., Feilzer, 1971., Feldbauer, 1972., Feldbauer, 1973., Fernandez-Armesto, 1995., Filip, 1956., Filip, 1961., Finley, 1965., Finley, 1985., Frandsen, 1988: 117-21., Frayn, 1979., Frayn, 1984., Frayn, 1993., Frederiksen, 1976: 341-55., Fridrich-Klápste-Smentánka-Sommer, 1996., Frimannslund, 1856: 70-84., Fullerton-Knowles, 1991., Giordano, 1992., Giordano, 1994: 172-94., Gregory, 1994: 484-86., Gumowski, 1958: 87-149., Helmfrid, 1961: 114-29., Higuonet, 1986., Hintze, 1970., Hodges, 1988., Hohenberg, 1991: Kellenbenz, 1976., King, 1993., Klima, 1991., Kreuz, 1990., Kudlacek, 1957: 3^14., Kunstmann, 1996., Kwanten, 1979., Lucassen-Lucassen, 1997., Ludat, 1953: 138-55., Maczak, 1972: 671-80., Majewski, 1949., Matuz, 1996., Mayhew, 1973., Mead, 1981., Mendels, 1984: 911-1008., Milojeic, 1952: 313-18., Mitterauer, 1986: 139-59., Mitterauer, 1992., Mitterauer, 1996: 387-406., Moch, 1992., Mondrijan, 1970: 120-37., Moritz, 1958., Mossé, 1966., Mrozek, 1989., Myska, 1979: 44-72., Myska, 1996: 188-207., Obolensky, 1971., Ogilvie, 1993: 159-79., Ovcarov, 1987: 171-90., Överton, 1984: 118-39., Pallott-Shaw, 1990., Parry, 1978., Parker, 1968., Parker-Jones, 1975., Perrin, 1955/111: 213-45., Phillips, 1965., Pohl, 1988., Pollard, 1981., Pollard, 1992: 29-62., Porter, 1994., Prawer-Eisenstadt, 1968/V: 393-403., Rallu-Blum, 1991: 3-48., Rohr, 1987., Rudolph, 1980: 111-18., Rudolph, 1985: 47-69., Rüssel, 1958: 1-52., Salway, 1965., Scheidel, 1992: 207-13., Scheidel, 1994., Schlumbohm, 1996: 12-22., Schramm, 1981., Schröder-Schwarz, 1969., Schwer, 1952., Seccombe, 1983: 22-47., Sherratt, 1998: 1-25., Singer-Holmyard-Hall, 1954-1 957/I-V., Sucher van Bath, 1963., Sporton, 1993: 49-61., Stem, 1957: 22-30., Steuer, 1968: 18-87., Steuer, 1982., Stevens, 1966/1: 92-124., Stoob, 1974: I— II., Stromer, 1986., Szücs, 1974., Sulimierski, 1970., Svoboda, 1963: 97-161., Svoboda, 1965., Svoronos, 1976: 49-67., Terrier, 1994., Uhlig-Lienau, 1967., Venclová, 1978: 41-71., Verlinden. 1955/1., Vernadsky, 1939: 300-23., Wagner, 1964., Wallerstein, 1983., Weber, 1979: 23-104., Willigan-Lynch, 1982., Wilson, 1966., Wrigley, 1987: 65-71., Zimmermann-Vuillemin-Diem, 1979/1.1980/11.
