Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

súlyossága ellenére az üveghuta Gyertyánvölgybe való te­lepítése szerencsés vállalkozásnak bizonyult. Kedvezőek voltak az adottságok nyersanyagokban. Rendelkezésre ál­lott a megfelelő vízi energiát biztosító patak. A feltételek hatására a gyertyánvölgyi üveggyár dinamikus fejlődésnek indult és 1848-ban már 60 munkás élt az üzem telephe­lyén. A gyertyánvölgyi üveggyártás a bükki üvegipar tör­ténetében már a gyáripari jellegű termék-előállítást képviselte. 5 " Még kedvezőbbre fordultak a feltételek, ami­kor a kereskedelmi tőke képviselőivel összefonódó gyárat 1865-ben a morvaországi származású Schusselka Gusztáv vásárolta meg Schir József özvegyétől, Desper Magdol­nától. Schusselka 25 évre vette bérbe a gyár területét és az e korszaknak megfelelő színvonalú technológiai fejlesz­tésbe kezdett. 51 Gőzgépeket helyezett üzembe, üvegcsi­szoló- és festőműhelyeket létesített. A modern üveggyár telephelyén 9 épület állott: 2 istálló, 2 munkáslak, lakóház, iroda, korcsma, szín és gyárépület. Ez az ipari telephely azonban nem fejlődött településsé, mint ahogyan ez a többi üveghuta alapítását követően történt. Ennek alap­vető oka az, hogy az alkalmazottak döntő része Répás­hután lakott és a település közelsége indokolatlanná tette egy újabb bükki hutatelepülés létrejöttét. A gyár mellett csak ideiglenes munkáslakások épültek, s egy lakásban több család lakott. A prosperáló, évente mintegy 50 000 forint értékű ablaküveget és metszett árut előállító gyár tulajdonosa 1889-ben újabb, ekkor már 10 évre szóló bérleti szerződést kötött az uradalommal. Bizonyos jelek már utaltak arra, hog}/ a gyár előbb-utóbb válságos hely­50 Csiffáry G., 1994. 53-54. 51 S-i/as G.-Ko/osspáiy S\.-fié, 1975. 140, 151-152.

Next

/
Oldalképek
Tartalom