Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)
A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA
súlyossága ellenére az üveghuta Gyertyánvölgybe való telepítése szerencsés vállalkozásnak bizonyult. Kedvezőek voltak az adottságok nyersanyagokban. Rendelkezésre állott a megfelelő vízi energiát biztosító patak. A feltételek hatására a gyertyánvölgyi üveggyár dinamikus fejlődésnek indult és 1848-ban már 60 munkás élt az üzem telephelyén. A gyertyánvölgyi üveggyártás a bükki üvegipar történetében már a gyáripari jellegű termék-előállítást képviselte. 5 " Még kedvezőbbre fordultak a feltételek, amikor a kereskedelmi tőke képviselőivel összefonódó gyárat 1865-ben a morvaországi származású Schusselka Gusztáv vásárolta meg Schir József özvegyétől, Desper Magdolnától. Schusselka 25 évre vette bérbe a gyár területét és az e korszaknak megfelelő színvonalú technológiai fejlesztésbe kezdett. 51 Gőzgépeket helyezett üzembe, üvegcsiszoló- és festőműhelyeket létesített. A modern üveggyár telephelyén 9 épület állott: 2 istálló, 2 munkáslak, lakóház, iroda, korcsma, szín és gyárépület. Ez az ipari telephely azonban nem fejlődött településsé, mint ahogyan ez a többi üveghuta alapítását követően történt. Ennek alapvető oka az, hogy az alkalmazottak döntő része Répáshután lakott és a település közelsége indokolatlanná tette egy újabb bükki hutatelepülés létrejöttét. A gyár mellett csak ideiglenes munkáslakások épültek, s egy lakásban több család lakott. A prosperáló, évente mintegy 50 000 forint értékű ablaküveget és metszett árut előállító gyár tulajdonosa 1889-ben újabb, ekkor már 10 évre szóló bérleti szerződést kötött az uradalommal. Bizonyos jelek már utaltak arra, hog}/ a gyár előbb-utóbb válságos hely50 Csiffáry G., 1994. 53-54. 51 S-i/as G.-Ko/osspáiy S\.-fié, 1975. 140, 151-152.
