Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

zetbe kerül.

52 Az értékesítést egyre inkább nehezítette az, hogy az erdők sűrűjében levő gyár távol helyezkedett el a vasútvonalaktól. De még inkább súlyosbította a helyzetet a tulajdonos tékozló életmódja, aki nemcsak családja, de a gyár vagyonát is elmulatta, elkártyázta. Ráadásul 1895-ben a gyertyánvölgyi üveggyár egyik legjelentősebb üzleti partnere, Koós Soma miskolci kereskedő csődöt jelentett, s az üzem kihitelezett áruinak jelentős részét elvesztette, véglegesen fizetésképtelenné vált. Schusselka Gusztáv, a gyár tulajdonosa 1897-ben jutott csődbe.

33 A gyár épületeit és berendezéseit a kincstár a „bérleti szerződés be nem tartása címén" kisajátította. A kincstár hosszú időn keresztül keresett új bérlőket, még 1898-ban is hirdették a gyárat, de nem akadt vállalkozó, aid a vasútvonalakhoz közeli modern üveggyárakkal szemben vállalni merte volna az üzem irányítását. 4 52 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1891. évi közgazdasági viszonyokról. Miskolcz. Vö. Veres T., 1995. 48. 53 Erdészeti Lapok 1898. évf. Árverési hirdetmények. 54 S-endrei]., 1911. 763.