Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

jövedelmet, mint az üveggyártásból adódó bizonytalan hasznot. Ugyanis erre az időszakra egyre bizonyosabbá vált, hog}' azok az üveggyártók tekinthetnek boldogabb jövő elé, akik képesek fejlesztésre, gőzgépek üzembe helyezésére, osztrák és cseh típusú metszett és festett üvegek előállítására. Stuller József 1830-ban „modern" gyártelepet kívánt volna létesíteni a Répáshuta melletti Gyertyánvölgyben. A vállalkozást Walthier Jakab pesti üvegesmester finanszírozta volna, azonban az 1831. évi kolerajárvány Stuller József tervét meghiúsította.

4 A répáshutai üzem új területre, a Gyertyánvölgybe telepítése csak 1834-ben valósult meg, amikor az időközben meghalt Stuller József özvegyétől Schir József újhutai lakos megvásárolta a répáshutai üzem felszerelését és a Gyertyánvölgyben épített fel új üzemet. Schir 1834-ben 6 évre bérbe vette az uradalomtól Gyertyánvölgy 11 hold 319 négyszögöl nagyságú területét, ahol a bérleti szerződés értelmében felépítette az üzemet. A bérleti szerződés szerint a bérterületen „...felállított épületek tárgyában a kincstár és a bérlő között semmiféle birtokközösség nem keletkezett." A bérleti idő lejárta után a bérlő csak az épületek építőanyagára és a benne levő felszerelésre tarthatott igényt, de ha a kincstár jónak látta, ekkor meg is vásárolhatta a hutaépületeket és a berendezési tárgyakat.

49 A bérleti szerződés feltételeinek megsértése esetén pedig az épületek és a berendezések ingyen az uradalom kezelésébe kerültek volna. A bérleti szerződés feltételeinek 48 HOiM HTD. Ltsz. 69.5.77. 49 Jegyzőkönyv és végzés a m. k. kincstári uradalomhoz tartozó Diósgyőr határában, valamint a telepítvényes községek határában fekvő, a m. k. kincstár tulajdonát képező ingatlanoknak a kincstár kezelési ágazatok szerint elkülönítésekről. 1895. 47-48. HOM HTD. Ltsz. 53.4496.1-2.