Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

Nyolcz Szamos Marháimtól fosztattam meg." Simonides gondjait a természeti csapáson túl a munkaerőhiány is fokozta. A tűzvész során a lakóépületek egy része is elpusztult és közel 40-en, köztük a szakmunkások nagyobb része is — elköltöztek Ujhutáról. Az ő kezdeményezésére - mivel maga is Ohután lakott korábban — többen Új hutára költöztek Ohutáról, és az ország több hutájából is szakmunkásokat bírt letelepedésre. Ennek következtében rövid időn belül már 37 lakóépületből állott a falu és lakóinak száma is 110 fölé emelkedett.

36 Simonides János végül is segítséget kapott a vármegyétől és az uradalom elöljáróságától. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt az ő és felesége, Sályi Katalin nemesi származásának, vagyoni helyzetének, s nem utolsósorban annak, hogy az uradalmi gazdasági célkitűzésekkel sem volt ellentétes Újhuta fejlesztése.

3

' Ugyanis az 1760-as évektől nagy horderejű változások következtek be a diósgyőri koronauradalom történetében. 1770-re a würzburgi származású egri lakatosmester, Fazola Henrik irányításával a kor technikai fejlettségének színvonalán álló vasolvasztót építettek a Bükkben, a mai Omassán.

3K Ennek tevékenységét hamarosan vasverő hámor is kiegészítette. A vasolvasztás folyamatosan nagy mennyiségű faszenet és égetett meszet igényelt. Az uradalom a különböző kincstári birtokoktól nagy számban telepített be favágókat, mész- és szénégetőket az ipari létesítmények építőanyagának és a vashámor számára fontos adalékanyagok biztosítására. A Bükk erdőségeinek addig háborítatlan részein csattogtak a fejszék, füstöltek a szénégető boksák, világítottak a mészégető 35 B.-A.-Z. m. Lt. Pokticorum Actorum Mat. III. fasc. III. fr. 196. 36 OL. KLuen-Héderváry Lt. Grassalkovich rész I/c. Elenchus 128. 37 Vö. Veres

L., 1995. 32-33. 38 SoösL, 1960. 12.