Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÖSSZEGZÉS

befolyásolja a település formáját és életét. A telek beosztása visszatükrözi a gazdálkodást, a földművelés és az állattenyésztés kapcsolatát, jelentőségét."

4 A hutatelepülések szűk völgyeket töltenek ki a terjeszkedés lehetőségei nélkül. Kettős patakmenti, illetve utcasoros formát tükröznek. A szűk belsőségekben sajátos udvarformák alakultak ki. A funkcionális tagolódásű kettős udvarok a jellemzőek, esetenként azonban a tábla- és szalagtelkek is megtalálhatók, amelyek a betelepülések különböző korszakaira utalnak. A telkek nagyobb része az állattartó, fuvarozó életmód kifejezője jellemző gazdasági épületeivel. Az építmények döntő része kétsejtű, kófalazatú, szarufás-kakasülős tetőszerkezetű és zsindely héjazatú lakóház volt. A lakóházak a két világháború között váltak háromhelyiségessé, és a bővülés során téglalábazatos tornáccai'vagy ganggal egészültek ki. A régi házak külseje nem sokban különbözött a bükkaljai falvak szegényebb rétegeinek lakóházaitól.

5 Berendezésük ezeknél is szegényesebb volt, többnyire a családok férfitagjai által készített bútorzat volt bennük. Az általuk el nem készíthető konyhai eszközöket az egri, mezőkövesdi és miskolci vásárokon szerezték be gömöri fazekasoktól

6 vagy otthon, házaló kereskedőktől.' A bükki hutatelepülések népességének csak igen kis töredéke az egykori üvegkészítők leszármazottja. A Bükk betelepítésének fénykora az 1834—1871 közötti időszak, amikor a falvak lélekszáma elérte a maival majdnem egyező szintet. 1871 után már csak a belső migráció (a gyertyánvölgyi gyártelep lakóinak beköltözése) és a természetes népszaporulat volt lélekszámnövelő tényező. 4 GundaB., 1966. 333. 5 Bakó F., 1984. 115. 6 S^alay E.-Ujváry Z, 1982. 93-104. 7 VigaGy., 1986.141.