Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

szakértőjének számított, aki a merkantilista gazdaságpolitika lelkes követője volt. Törekvése alapvetően kétirányúnak tekinthető. Egyrészt a kincstári birtokok jövedelmeinek hagyományos eszközökkel való növelését tartotta szem előtt, másrészt pedig a kiadások csökkentése érdekében minden olyan ipari tevékenységi formát támogatott, amellyel egy adott uradalom szükségleteit kielégíthették.

29 Grassalkovich Antal 1756. január l-jén kötött bérleti szerződést a korábbi évben felépített új üzem működtetésére. Az egykori telephelytől 8 km távolságban felépített huta 3 épületből állott. A kemencéket magába foglaló főépület mellett helyezkedett el az ablaküveg előállítására szolgáló műhely épülete, valamint a hutásmester, vagyis a bérlő szoba, konyha, kamrás lakóháza. Sztraka Ferenc 3 évre kapta meg használatra a hutát évi 300 Ft-os bérleti díj ellenében. Fontos kitételként szerepelt a szerződésben, hogy a bérlő „...mindazonáltal tartozik az Uraság Házához szükséges" ablaküvegeket előállítani előre kialkudott áron.

3

" Látható tehát, hogy az új üveghuta létesítése a némi bevételen túl elsősorban az ablaküvegek miatt volt fontos az uradalom számára, hiszen az uradalmi hivatali és gazdasági épületek építése 1755-ben kezdődött el. Az új uradalmi üveghuta létesítése egy újabb település csíráját jelentette. Az ipari telephelyet már a létesítéstől kezdődően Ujhuta névvel jelölték, míg a régit és a körülötte kialakult falut Ohuta névvel illették. A régi és az új üzem közötti időrendi kapcsolatra való utalás, ez a név29 Vö. VeresL., 1995. 28. 30 B.-A.-Z. m. Lt. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 575. sz. irat. Arendáns contractus 1756.