Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

így nyert síküveget egyforma darabokra szeletelték és ezeket fakeretbe foglalva használták üvegezésre. így készültek az ún. kintornás ablakok.

27 A diósgyőri uradalom erdőségeiben kialakult üvegiparról tájékoztató forrásokban rendszeresen szereplő megjegyzés: „az üveghuta ugyanazon a helyen van". Ez a megjegyzés is egyértelmű utalás arra, hogy az üveggyártásra biztosított erdőterületek kimerülése után fennállott az üvegkészítő üzem új, fában gazdag területre való áthelyezésének lehetősége. Az 1750-es évek elején a diósgyőri huta termelését sokszor akadályozta a fahiány. Az üzem környéki erdőket kiirtották, ami nem csoda, hiszen a huta éves üzemeltetésére több mint 4000 öl fára volt szükség. A termelés folyamatos biztosításához az évek múlásával egyre távolabbi területekről kellett a fát a hutához szállítani, ami komoly gondot, megterhelést jelentett az uradalmi jobbágyoknak. 1751-től szinte minden évben a huta áthelyezésének szükségességéről szólnak az uradalmi számadások.

28 Ujhuta (Bükks^entkeres^t) kialakulása Az új uradalmi huta létesítésére 1755-ben került sor. Ebben komoly szerepe volt a kincstári birtokokat kezelő szepesi magyar kamara elnökének, gróf Grassalkovich Antalnak. Grassalkovich Antal kora kiváló gazdasági 27 Vö. Frecskay]., 1877. 249-252. 28 Megay Géza, a miskolci Herman Ottó Múzeum volt munkatársa úttörő munkát végzett a bükki üveggyártás írásos dokumentumainak és tárgyi emlékanyagának összegyűjtésével. Hagyatéki anyaga: HOM HTD. Ltsz. 69.5.74-79.