Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

A bükki hutások vallásosságának mélyéből fakadó szokások közül minden bizonnyal a kalendáris szokások a legfontosabbak, mivel a hagyományuk ezek elemeit őrzi leginkább. A kalendáris szokások rendszere Bükkszentlászlón, Bükkszentkereszten és Répáshután egyaránt átfogja az egész naptári évet, de valójában a téli és a tavaszi időszakokban a leggazdagabb. A Szent Kereszt Felmagasztalása búcsúját központi eseményként szem előtt tartva a naptári év ünnepeinek bemutatása célszerűnek tűnik a téli ünnepkör szokásainak felelevenítésével. A téli ünnepkör kezdetében, már ott érződik az új év, új élet várása függetlenül attól, hogy a hivatalos naptár mást jelez számunkra. Kalendáris sapkások A téli ünnepkör Katalin napjával kezdődött, mert ezzel a nappal vette kezdetét az adventi időszak. Ekkor gyakorolták a szerelmi jóslás egy sajátos formáját, a Katalin-ág szokását.

2 A lányok valamilyen ágat, kisebb gallyat vittek a szobába és vázába állították. Mindennap friss vízzel locsolták és ha karácsonyra kivirágzott, akkor a lány a következő évben minden bizonnyal férjhez ment. A szerelmi jóslás szokása fűződött az András-naphoz is. Az általánosan ismert szokás szerint a lányok gombócot vagy derelyét főztek, és a tésztába kis cédulákat tettek annak a férfinak a nevével, akit férjül kívántak. Amikor a forrásban levő víz az első tésztát feldobta, azt kikapták és akinek a céduláját tartalmazta, a következő évben ahhoz fog 2 A szokást az alföldi szlovákok nem ismerik. Vö. Manga J. 1974. 36.