Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

A bükki hutások vallásosságának mélyéből fakadó szokások közül minden bizonnyal a kalendáris szokások a legfontosabbak, mivel a hagyományuk ezek elemeit őrzi leginkább. A kalendáris szokások rendszere Bükkszent­lászlón, Bükkszentkereszten és Répáshután egyaránt át­fogja az egész naptári évet, de valójában a téli és a tavaszi időszakokban a leggazdagabb. A Szent Kereszt Felma­gasztalása búcsúját központi eseményként szem előtt tart­va a naptári év ünnepeinek bemutatása célszerűnek tűnik a téli ünnepkör szokásainak felelevenítésével. A téli ün­nepkör kezdetében, már ott érződik az új év, új élet várá­sa függetlenül attól, hogy a hivatalos naptár mást jelez számunkra. Kalendáris sapkások A téli ünnepkör Katalin napjával kezdődött, mert ezzel a nappal vette kezdetét az adventi időszak. Ekkor gyako­rolták a szerelmi jóslás egy sajátos formáját, a Katalin-ág szokását. 2 A lányok valamilyen ágat, kisebb gallyat vittek a szobába és vázába állították. Mindennap friss vízzel lo­csolták és ha karácsonyra kivirágzott, akkor a lány a kö­vetkező évben minden bizonnyal férjhez ment. A szerelmi jóslás szokása fűződött az András-naphoz is. Az általánosan ismert szokás szerint a lányok gombócot vagy derelyét főztek, és a tésztába kis cédulákat tettek annak a férfinak a nevével, akit férjül kívántak. Amikor a forrás­ban levő víz az első tésztát feldobta, azt kikapták és aki­nek a céduláját tartalmazta, a következő évben ahhoz fog 2 A szokást az alföldi szlovákok nem ismerik. Vö. Manga J. 1974. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom