Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)
A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA
a kampós villa és a gereblye számított a legfontosabb munkaeszköznek. Érdekes, hogy a diósgyőri hutákban ezek közül csak azok szerepelnek a leltárban, amelyek nem kimondottan az üvegkészítés legfontosabb szakaszának, a késztermékké formálásnak az eszközei. Ennek az az oka, hog}/ a fontosabb szerszámok - így az üvegfúvó pipa — az üvegkészítő mesterek tulajdonában voltak. 25 A diósgyőri huta eszközleltárában szerepel néhány olyan tétel, amelynek elnevezéséből nem következtethetünk a funkcióra. Ez abból adódik, hogy az összeírást végző uradalmi tisztviselő nem fordított különösebb figyelmet az eszközök rendeltetésére, és a nevek latinra fordítása is nehézséget jelenthetett számára. A hutakemencék funkciói szerinti megoszlása, valamint a hutaleltárban szereplő „üvegek készítésére szolgáló különböző alakú és nagyságú agyagformák" jelentős száma egyértelműen bizonyítja, hogy az üzemben ablak- és öblösüveget egyaránt készítettek. A kemencemester által készített formák pedig a formába fúvás technológiájának alkalmazására utalnak, ami átmenetet jelent az öntéssel és a fúvással történő üvegkészítési eljárások között. Természetesen ez nem zárja ki a fúvással és az öntéssel történő termékelőállítás lehetőségét, bár az utóbbi üvegkészítési mód alkalmazásának a korszak technológiáját ismerve nem sok valószínűsége lehetett. A fúvási és a formába fúvási eljárás legfontosabb eszköze a fúvópipa volt. A mintegy másfél méter hosszúságú vascső bizonyos részét (harmadát, felét) fával burkolták, hogy a vascsövet felmelegedés esetén is kézbe 25 Ezúton szeretném megköszönni néhai Takács Béla segítségét, aki felhívta a figyelmemet arra, hogy a hutaleltárakban azért nem szerepeltek bizonyos eszközök, mert azok az üvegkészítő mesterek tulajdonában voltak.
