Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

zepe táján csatlakozik a Hollóstető felől jövő köves szekérúthoz, és ezen át a lillafüredi erdőúttal van összeköttetésben". A második fontos bükki autóút a Mexikóivölgy végén, az erdei vasút egykori végállomásánál kezdődött, az ún. Vásárhelyi-rakodónál. Innen vezetett Újhutára. Meredek pályával a Sűrűbérc oldalára kapaszkodott föl, majd a Som-heg}

7 érintésével megkerülte az Alsó-Bagoly-hegyet, és így érte el a község keleti végét. A falu főutcáján az új autóút felvezetett Újhuta nyugati végéhez, az új villák és panziók csoportjáig. Ismételten felkapaszkodott a Sűrűbérc oldalára, s majd megint megkerülve az Alsó-Bagoly-hegyet, visszatért a község keleti részére. Az útvonal beletorkollott a Lillafüredről Mocsolyásra és Kisgyőrbe vezető köves útra, amelyet — mivel eddig gépkocsiforgalomra nem volt alkalmas - kiszélesítettek és újraburkoltak.'"

1 A település minden tőle telhetőt elkövetett az üdültetés fellendítésére. A községi kocsma mellett még kettőt létesítettek. Megbízták a Hangya és a Keresztény Fogyasztási Szövetkezeteket hatósági húskimérés és zöldségesbolt nyitására. Mozgó fényképüzemet, mozit nyitottak. 1930-ban a jegyzői lakásban létrehozták a helyi Olvasó Kört, amely a könyvtárat működtette. 1935-ben elkészült a település utcaszabályozási terve, amely előírta az utcák szélesítését és a lakóházak kerítéseinek síkba állítását. A terv megvalósításával párhuzamosan az utcák hivatalos elnevezését is tervezték. A Fő utca a község bejáratától a községházáig terjedő szakasza Szent István, míg a völgyig tartó folytatása Szent László nevet kapott volna. A katolikus iskolából befelé vezető út Mátyás király útja lett volna, az Erdélyi család házától Dálnokiékig ter51 CsikváryA, 1939. 45.