Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

jedő útszakasz Szent Imre, míg a Rákóczi, Fodor és Har­gitai család háza előtti pedig Petőfi utca. A régi Száraz Szinva nevű utat Rákócziról, a Bagoly hegyre vezetőt pe­dig Szent Gellértről óhajtották elnevezni. A cigánysor ne­ve Deák Ferenc utca, a templomtól az újtelepig vezető útszakasz Szent Kereszt utca, a posta felé vezető út Hu­nyadi János utca néven szerepelt volna. Az Újtelepen há­rom, Horthy Miklós, Széchenyi Miklós és Andrássy Gyula utcák kialakítását tervezték. A névváltoztatások azonban nem valósultak meg. Már 1934-ben felmerült a gondolat egy Hősi emlékmű állítására, amely egyben az ország­zászló helye is lesz, de a terv csak 1942-ben valósult meg Kues József miskolci kőszobrász kivitelezésében. 52 Újhuta elöljárósága 1935-ben kérvényezte a belügy­miniszternél az üdülőhellyé nyilvánítását, ami különleges állami támogatást biztosított volna a községnek. A kére­lem indoklásában megfogalmazták, hogy a település ,,...680 méter magasságában fekszik. Csonka-Magyar­országnak legmagasabban fekvő községe. A község a Bükk hegységben védett fennsíkon fekszik, körös-körül erdőkkel, részben fenyvesekkel övezve, s emiatt klímája subalpin, levegője tiszta és pormentes. A községet az utóbbi években mind többen és többen keresik fel nyara­lás és üdülés céljából, sőt már orvosi tanácsra is jönnek a tüdőcsúcshurutban szenvedők. 1934. évben a június és július hónapokban mintegy 600 személy állandó vendége volt a községnek, nem is említve az átvonuló pár napos vendégeket. A község fejlődő képességét mi sem bizo­nyítja jobban, hogy ismert előkelő állami emberek telkeket vásároltak, s már többen villát is építettek. A község fej­lődését óhajtja a képviselő-testület előmozdítani, amikor 52 VmsU, 2000. 59-60.

Next

/
Oldalképek
Tartalom