Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

Szénégető boksa Mészégetés Utaltunk rá, hogy — a Bükk hegység mészkőhegység lévén — minden hutatelepülés határában bőven található mészégetéshez szükséges kő és tűzifa. Valamikor minden falu határában égettek meszet, de a múlt századra ez már a bükkszentkeresztiekre jellemző erdei foglalkozás lett. A mészégetés tavasztól őszig tart, vagyis abban az időszakban, amikor a fakitermelésnek még nincsen szezonja. A mészégetők (vapnár) maguk dolgoztak családi segítséggel, és csak rendkívüli alkalmakkor vettek igénybe napszámos- vagy kölcsönmunkát. Sokkal termelékenyebb volt a csapatban végzett munka, s ez a munkaszervezeti forma az 1950-es évekig fennmaradt. Leggyakrabban 3—4 ember dolgozott együtt és a társulás alapja a rokonság, cimboraság volt. A csapat tagjai — ha nem voltak családtagok közösen fedezték a költségeket és a hasznot is egyenlően