Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA

megörökítésére Bükkszentkereszt lakossága emlékművet állíttatott a falu határában lévő Mészárszéken 1994-ben, mivel a hagyomány szerint ez a határrész az uralkodót védő katonák lemészárlásából kapta a nevét.

3 A bükkszentkereszti emlékmű jogosultságát legfeljebb egyetlen érv támaszthatja alá. Nem látszik-e ésszerűnek és valószínűnek, hogy a teljes felbomlás, a pánik napjaiban, a szinte közvetlen életveszélyben mindenekelőtt a legközelebbi sűrű erdőség és a hegyvidék felé vette útját az uralkodó, hogy ott az üldözők nyomát veszítsék? A Diósgyőr—Mezőkövesd közötti katonai és kereskedelmi útvonal viszonylagos jelentőségét, szerepét a török megjelenéséig, illetve Eger várának 1596-ban történt elestéig megőrizte, majd ezt követően pusztulásnak indult, az erdő benőtte, mintegy évszázados nyugalmat biztosítva a Bükk belsejének. A 16. század végétől a 18. század elejéig az emberi tevékenység szünetelt a Diósgyőrtől nyugatra elterülő erdőségekben.

4 A% erdőségek jelentősége a kamarai gazdálkodásban a 18. s^á^ad első felében A Bükk hegység legnagyobb birtoka a mindenkori uralkodónak jövedelmező, kincstári kezelésben levő diósgyőri koronauradalom volt. A koronauradalom Borsod vármegye középső részén, a Sajó folyótól nyugatra és délnyugatra, az egri káptalan, az egri papnevelő intézet és a cserépi uradalom birtokai közé ékelődve helyezkedett el. A mint3 Balogh S., 1993. 4. 4 Kovács B., 1983. 309.