Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

szélesedő, s az alsó résznél mintegy kétszerte hosszabb nyak tartozott, míg a korongszerű alsó részhez szinte azonos hosszúságú nyak csadakozott. A zöld színű boká­lyok alsó és felső részein körbefutó, rátétes fonáldíszek láthatók. Hasonló fonáldíszek ékesítették a tipikus népi ivóeszköznek számító kulacsokat is. A bükki hutákban gyártott, lapos testű, többnyire félliteres űrtartalmú kula­csokon az utólagosan felforrasztott üvegszálak spirálisan körbefuttatva, vagy pedig zegzugos vonalvezetéssel je­lentkeznek. A vegyes rendeltetésű üvegek csoportjába a háztartá­si igényeket kielégítő üvegtárgyak tartoznak. Ilyen tárgyak voltak a tányérok, mécsesek, légyfogók, vasalók. E tár­gyakat többnyire díszítés nélkül készítették. A gyertyatar­tók a fémből készült gyerty a tartók hű másolatai voltak. A mécseseket kétféle formában gyártották. Az egyiknél a vastag lepénytalphoz rövid nyakrésszel, nódusszal csatla­kozott a kanóc és az olaj tárolásához szükséges gömb formájú fejrész, míg a másik változatban a nódusz hosz­szúsága határozta meg a világítóeszköz formáját. Az üvegvasalókat vászonsimításra használták. A nagyméretű üvegkoronghoz rövid fogó csatlakozott, mely segítségével az üvegkorong a vászon vasalására, simítására megfelelő­vé vált. Csak a tányérok és a vázák voltak díszítettek. A tányérokat gyakran színezett üvegből készítették és ritkán a peremrészen rátétes fonáldísszel ékesítették. Az üvegvá­zákat festették, aranyozták, színes üvegből gyártották. Formájuk és díszítményük azt tükrözi, hogy elsősorban polgári igényeket elégítettek ki. A különleges rendeltetésű üvegek csoportjába azok a produktumok sorolhatók, amelyek egyedi megrendelésre készültek és speciális igényt elégítettek ki. A tárgyak láttán érzékelhetővé válik, hogy a mesterek fantáziája szinte ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom