Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

BÉL MÁTYÁS: Torna vármegye leírása (1730 körül)

Kovácsi vagy Kovácsvágás - németül Schmiedeshau - helység a völgynek ugyanazt a táját folytatja: szúk és szoros helyen fekve, a szomszédos magas hegy lábánál települt. A falu közepén keresztülfolyó patakban tarka pisztrángok is vannak, nem számítva a reája épített malmot. A szántóföldek, amelyek igen kevesek, a hegyek és a kőszirtek között szétszórtan fekszenek. Az itt lakók foglalkozása az ugyanitt, a hegyek gyomrából kibányászott vasköveknek a dernői vasolvasztó műhelybe való szállítása. A lakosok magyarok és a római katolikus hitvallást követik; leányegyházuk a hárskúti anyaegyháznak engedelmeskedik. Birtokosa a méltóságos csíkszentkirályi szabad báró Andrássy Péter kapitány úr, akinek dernői uradalmához teljes egészében tartozik a falu. Dernő - németül Dierna - helység szintén a völgynek ugyanazon a részén fekszik, egy szűk, imndenfelől hegyekkel körülvett helyen. Van itt egy fa építőanyagokból - így jóllehet nem valami pompázatosan, de azért mégis tisztesen - épült kastély, amely méltóságos csíkszentkirályi szabad báró Andrássy Péter kapitány úr rendes tartózkodási helye szokott lenni, amennyiben közhivatalai megengedik ezt neki. Ennek udvarához csatlakozik egy alma-, körte- és szilvafákkal beültetett kert; ez vadaskert gyanánt is szolgál, mivel legelőhelyet biztosít az itt tartott szelídített szarvasok számára. A lakóhely vidékéről egy patak folyik le, amely a hegyi források vizéből keletkezett; ezen épült fel az uradalmi malom és távolabb ezzel szomszédos egy másik uradalmi kert, amely gyümölcstermő fák tömegét foglalja magába. Hozzája csatlakozik egy ugyancsak uradalmi halastó, amely a halak különbözőségének megfelelően három rekesztékre oszlik: az első rekesztékben pisztrángok vannak, a másodikban pisztrángok, pontyok és velük együtt angolnák, a harmadikban pedig csukák és pontyok. Valamivel lentebb, ahol ezek a halastóból kifolyó vizek egyesülnek a malmot hajtó vízzel, az uradalmi kert szomszédságában van a vasolvasztó műhely, amely híres az itt kovácsolt vas jó minőségéről. A helységnek igen kevés szántóföldje van, s ezek is a hegyek oldalain feküdvén, túlságosan terméketlenek. A lakosok magyarok, a római katolikus hitvallást követik, leányegyházuk a hárskúti anyaegyházhoz tartozik. Birtokos az előbb címzett szabad báró Andrássy Péter kapitány úr: az ő dernői uradalmának ezen helység a központja. Hárskút helység a völgynek e részét és a vármegye határait az egyik részről lezárva, s a völgy ezen tájától a bal felé folydogáló folyóval együtt mérsékelten elkanyarodva, a keleti irányba tekintő hegyek lábainál települt. Szűk és ahogyan szinte az egész vármegyében mindenütt, kősziklás és terméketlen határa van. A lakosok kereskedése ennek megfelelően a különféle és fajta elkészített termékeknek a megvásárlása és a szomszédos szepesi helységekbe ekzállítottaknak az eladása. A lakosok római katolikus hitvallást követő magyarok; az anyaegyházuk rendes székhelyet biztosít a plébánosnak. A főbb birtokosok: a gyakran mondott Andrássy Péter szabad báró úr, valamint a Kendi, a Máriássy, a Melczer és a szentgyörgyi Nagy családok. Jablonca helység a középső völgy torkában fekszik. A határa belsején egy folyó fut keresztül, s erre egy malmot is építettek. Szinte minden oldalról körbe van véve szőlőkkel, amelyeket a felmagasodó hegyek oldalára telepítettek és amelyek részben napkelet és dél felé néznek. Bővelkedik almáskertekben és szüvásokban is. Szántóföldjei terméketlenek és megkövetelik a parasztok szorgalmatos iparkodását. A lakosok magyarok; leányegyházuk az almási anyaegyházhoz tartozik. A birtokosok a következőek: a méltó-