Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)
PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)
A II* Kérdőpontra. Dobódél község, ezen községnek más neve nem említetik, az egész községnek van 24 ház, száma 147 nagyobbadán római catholikus lélekkel, kik általán magyar ajkúak. A III* Kérdőpontra. Hogy hajdanta a községnek más elnevezése lett volna nem tudatik. A ÍV* Kérdőpontra. Ezen község két század ólta említetik, de ezen időszak előtt már a község helyén más, ezen község elnevezésével bíró falú vagy puszta lehetett, miután az épületek helyei és alapjai most is föltalálhatok. Az V* Kérdőpontra. Azon vélemény áll, hogy ezen község szomszéd Abaúj megyéből Peder és Bodolló községekből népesítetett, azon oknál fogva, mert lakossainak nagyobb része és előkelőbbjei Pederi és Bodolay nevet viselnek. A VI* Kérdőpontra. A község vénjei által említetik, hogy elődjeiktől awagy őseiktől vett tudósítás után tudják, hogy a 15* század derekán, midőn Dobó a híres magyar vezér, a török fegyveres csordát üzzőben vévén Szendrőn Szalonnán keresztül, ezen községgel határos Rákó község határában kebelezet magaslatokig űzte, hol azok máig is Ibrahim bérez elnevezés alatt ösmeretes magaslaton meg állapodván, Dobó vezér fegyveressei által a község közvetlen szomszédságában lévő Szarúkő bérczről ostromoltetták. A népmonda szerint Dobó magyar hős az ostrom alatt a leírás alatti község helyén, környéken vagy vidékén delelt, melly időtől ezen község Dobódél elnevezését vette, gyanítás szerint a török pusztítás alkalmával, ezen község 1560* év táján egészen elpusztult, még végre a 16* század derekán új foglalás által a jelen kies és erdőirtásos helyen fekvő község ujjolag meg alakult, melly időtől fogva folyton fönnáll, és lakossai szántóvető emberek lévén jó anyagi helyzetnek örvendnek. A VII* Kérdőpontra. A község a Bódva folyó jobb partján a Szarúkő bérez alatt fekszik, keletnek Borsod megyében kebelezett Martonyi, délnek ugyanott Szalonna és megyebeli Perkupa, nyugotnak Szin és Szögliget, éjszaknak Rákó községek határaival érintkezik. Keletnek a Rónabük és Klastromtáj, délnek a Lyukas töbör és Csengő lápa erdősségekkel úgy a déli felső Kertalya Ráhozna szántókkal és a Középrétek elnevezés alatti kaszálókkal, nyugotra az alsó Kertalyai szántók és középrétek név alatt ismeretes kaszálók, éjszaknak a Szarúkő allyai szántók és felső nyilasi kaszállórétek fekszenek, mint a község határát képező földterület. Pótlék a VI kérdőponthoz. Hogy ezen község táján hajdanta hadjárat ostrom és háborúk viseltettek, bizonyítja azon körülmény, hogy sokszor hadiszerek találtattnak a' község határában, múlt évben több golyó sőtt egy óriási kard is találtattván az a megyének beadatott Kelt Dobódélen 1865. október hó 28^ Koós Bertalan főszolgabíró Rátskay Ferencz jegyző Hely neve - Dobódél kösségnek 1^ Dobódél kösség Torna megyében, székvárosa Tornán az adóhivatal is szintén. Az nevezet kösség az also járáshoz kaptsolkodik. 2sí A nevezet kösség hajdant a' hős Dobó vezértül kapta nevezetett, a' holis egy régebbi falú vagy városhely elromlássá vaggyis pusztulása jelei ismertetik, honnan hajdant a'
