Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

Szádvárát vívhatta valamélylyik ellenfél, mert kardok, bombagolyók napjainkban is tanáltatnak mezeinkén. 3^r Kösségünk ezelőb mint egy 140 évekkel vehette kezdetét. Szomszéd Abaúj megyébűl is jöttek részlakok. Máig is csak 27^0 lakkig terjedhetét. Melyben magyar anyanyelvű nagyóbrészben ro klikns. Kevés református és Görögök is tanálkoznak, a' Mózes vallásbúi is vagy ketten. 4^ 240. hold erdejét Rakótól, a' Szarúkő torok. Martonyi határtól a Kanfertő töbrök és határúnktól kevese bellyeb eső romfal, máig is magassan félnyúló kolostorhoz tartozó barátok födje. Úgy a Szalonnáitól lyukas töbör, Csengő lápa és vizes töbrök hasíttyák. Itt megjegyezni szükségesnek tartom, hogy az útób jegyzet, feneketlen nevű nagy vizes töbör, az múlt 1863 év e fojó évben is kiszáradván vizétől kifogyvatik, mit ember soha nem emlékezik. Továbbá erdőnk egy felerésze kőbórda kopár. Fődeink kivált a keleti Szarúkő és a déli felsőkért alylya, sován vörös fődű dombokbúi áll, az akoznai dűlőnk szintén. Vannak ugyan fődeink közt a Szemére és Boldvájáró és az alsó kert alylyai dűlőben egy kis rész, a ki a' Debrétzen, vagy az igazi főldvel is fölér. 5^ Határéteinket tekintsük, annál alylyasab, silánkab csátésab a megyénkben nints, de az országban is alig lehet, mert a határunkat hasítva, tekervényesen tekerédőket nyalva, lefojó Boldvavize, anynyira elrombolyja hogy majdcsak nem haszonvétlené teszi. Kit nékünk a' perkupái és a' szalonnai magas gátokval ellátott kárt tévő malmok okoznak, melylyek ez oknál fogva az 1846/47 években mán leis romboltattak. De fájdalom hogy kiszámíthatatlan kárunkra, ismét megújították. 6er Ha szükség megjegyezem még az egyet, hogy méltányosan csak aval dicsekedtessük mi, a fént írt kösség lakossai, hogy határunkban, mezeinken, nemcsak elégjó vizet kaphatunk, hanem elégnél is s töb mind jó tiszta iható, sőt még oly jó remeknek mondható forrás kútaink is vannak. Kik magoktól folynak válóinkban. Ezekéi bezárom Kelt Dobóbél kösségben Májjús 17^ /864. Pédery István által mk. Dobódél kösség helynév lejegyzése Égerszög Helynevek Égerszög községből, Torna megyéből Az 1^ pontra Égerszög község fekszik Torna megye alsó járásában, az úgynevezett Galjassági területen (:Galjasság:), melly magába foglalja Torna megye Égerszög, Teresztene, Szöllős Ardó, Kápolna és Varbocz község és határaikat. 2^ Országszerte Égerszög név alatt ismeretes. 3H Folytonossan Égerszög név alatt ismeretes. 4^ Nem tudatik. 5^ Nem tudatik, lakossai tisztán magyarok. 6*2 Ezen község határában van egy patak, melly a határ éjszaki oldalán fakad, melly ott helyben kenderásztatóul szolgál, egy másik ágra is alakulva az marha itatót ád. A községet völgyhosszában átfutván, ott egy rajta épült egy kövű malmot hajt, a határt átfutván szomszédos Szöllős Ardó községbe foly átt. Ezen patak fakad ásánál és folyása mentében, mint a