Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

fris vizéről Hideg faífnak neveztetik. Rakattyás oldali rét közepén forrás Rakattyás kút név alatt. Hajéra fej, Parlag tető, Kányas tető erdők, Pásztorok rétje ritkás cseres erdő, Határ völgynek is neveztetik azért, mivel Hárskút községe határát Almás községe határától elválasztja, Tilalmas oldal cseglye, Kertmegi völgy erdő, szántóföldek. Hárskútról délre gróf Andrássy György ő excellentiája juhaklya az Almás községe felé vezető ország út mellett, emellett egy itatókút, melyből a község marhái itattatnak. A kút mellett szántóföldek és a' község rétje léteznek, Sandaltető vegyes erdő alatta, Orosz telek honnan és a' földek nevezetüket vették, ezen állítólag régenten falu volt és ottan oroszok laktak, 's állítatik hogy azon időben még mikor az oroszok ott laktak volna, Hárskút község nem létezett, hanem Hárskút község helyén egy kápolna volt, hova a község lakossai Isteni tiszteletre jártak. Orosztelke felett van Mészhegytető mely az ottani mész égetéstûl vette nevét, Bérez oldal és tető mely Hárskút községe határát Körtvélyes község határától elválasztja. Nagy láz erdő, Bencze lápa tölgyes erdő, Nagy Nyírjes erdő, mely három halommal Hárskút, Körtvélyes és Hosszúrét határát elválasztja. Halmány fej, Kerekes völgy forrással, bikkes erdő ezen bikkes alatt földek, Annók láza, Bőllo árok Bontzos bérez amellyen az állam út megyén körül, Gál kútja, Gál kútja tető, Fenn járó oldal út felett, Diez tető, Dzsűrgöly szántóföldek, alatta Magyar rét. Ezek után következnek Bikkes aljai földek és rétek, Király láza föld, Csátaj földek és Halmányi rétek, Nagy lázi föld 's rétek mely Buzgó nevezetű patak által a' hárskúti határt a' hosszúrétitől elválasztja. Hárskútról nyugotra a' Csermosnya patak nyugoti oldalán fekszenek: Szent János rét, Úr rétje, Batso földek melyek ezen tájon a hárskúti határt a hosszúrétitől elválasztják, továbbá Kenderföld és Kisrétek. Hárskútról éjszak felé Kraszna Horka Várallya határától kezdve következő dűlők léteznek. Közép sor, Csengő, Kenderszer, Mogyoróska, Péntek patak szántóföldek, Péntek pataki rét, Nyirjeske megetti rétek, Gyöngyösi rétek és Káposztás földek mely mellett a' község javára a Csermosnya patakon épült malom léttezik egyenesen a' falu alatt. Dernő (Drnava) Helynevek Dernő községe, Torna megyéből 1. Dernő községe tartozik Torna megyéhez, felső járáshoz. Székhelye Torna mezővárossá. 2. Minthogy ezen községben több ajkú lakosok laknak Dernány vagy Dernyő név alatt is hivaték de mint a mellett az ország részeiben Dernő név alatt ösmertetik. 3. Dernő helység ezen három neveken kívül nem élt más névről nem is ösmeretes. 4. Dernő község legkorábban 1662* évben említetik. 5. Minthogy Dernőn több ajkú lakosok találtatnak és régenten már hámorok is léteztek, következtetni lehet, hogy ezen iparág folytatására többen más helyekről vándoroltak ide. 6. A község nevének eredete sem írásból, sem hagyományból kinem tűnik. 7. Dernő helység határában topographiai nevek következők: Keletre Kalicza, Somhegy alja, Kenderszer, Roma fennjáró, Birszke, Hosszú kötél, Köves kötél szántóföldek. Somhegy keletre fekszik, magas hegy, Somhegy nyak erdő, a végén egy juhakol van felépítve, Somhegy tető erdő, rét és legelő, ahol még IV. Béla idejétől léttező sánezok romjai látzanak, ki is hadseregével a sánezokba várta a puszta határon tanyázó ellenséget. De Vinkel nevezetű igen szoros úton az ellenség előtt hátrálni kéntelenítetett, és ez alkalommal Kornelipa falu, kitűl nem