Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

PESTY FRIGYES: Helynévtár (1864)

mely a Derenk és jablonczai határt egymástól elválasztja. Lizina 40 év előtt szántóföld, jelenleg parlag, híres egy Jávor kútról, melynek forrása is jávorfa tövéből fakad, Nagy forrás kiszáradhatatlan, Verő fark melynek orrán új hegyág kezdődik keletről nyugotnak, szép erdő, Patkós szoros völgy, Sztrosz déli köves domb, Sztori verh régi tölgyes erdő, Osztri verh éles tető, erdő, Nad mocsidlami mocsolyák feletti erdő, Puszta szőllő hajdán szöllő volt, jelenleg kert, Borzuvszki káposztaföld, valaha Borzova községiek bírták, Vidkovszka káposztaföld, Osavszki tető föld, erdő, valaha a jósafőiek bírták, Osavszka ubocs és Körtvelyeske luki melly réteket hason nevűek bírták, Likajovka valaha körtvélyesi Lükő urak bírták, Zima studna hideg vizéről hideg kútnak neveztetik, Bonyor rét hajdán juhfurösztő hely, Podzsredla föld, rét, jó kút és vallókkal, Pótok Valykov szoros völgy a Menyes patak lementében rétek, hajdan Valyko nevű bírta, Mruznyicza hideg oldal, föld és parlag rét és erdő, Vár alatti rét (:Podzamkomi:) kender földek, Tetyves kút (íVsivava studna:) szép forrás a Szögligetről jövő út alatt, Zsveringeva hajdan a várnak vadaskertje volt, most rét és föld, Szögligetszka dolina egy kis völgy, kifelé nyílik Derenkre, melyen a Szögligetről Derenkre vezető út van, Sztrosz, Kobulyanka, Nad berekom, Nad dedinu köves dombok, fákkal benőtt erdő, öt töbör, mellyekbe gyümölts fák léteznek, Berecsek keskeny völgyetske, mellyet csak 1820 kőről kiortottak, most rét és jó forrás kút létezik ottan, a végén nyugotról keletnek elnyúló falusi út elvonul, mely a' községet kétfelé hasítja Almás és Szögliget felé, a Vidumaj korcsmánál kétfelé vál. Hárskút (Lipovník) Helynevek Hárskút községe. Torna megyéből 1. Hárskút tartozik Torna megyéhez felső járáshoz. 2. Hárskút község csak ezen szówal Hárs kút neveztetik keletkeztetől fogva. 3. A községnek más elnevezése nem volt és mindig ezen a néven Hárskút íratott 4. Hárskút község említetik legkorábban 1141 évről, a' mikor már ezen községben a czirtzi rendek klastroma és apátsága fennállott. 5. Minthogy a nép tisztán magyarul beszél, onnan következtetni lehet magyar ajkú népekből népesítetett. 6. Vette pedig nevét Hárskút a' következőleg, Kraszna Horka vár tömlöczében egy ártatlanul halálra ítélt ifiúnak álmába megjelent a' Boldogságos Szűz és vigasztalta őt. Felébredvén az ifiú maga mellett a' földön egy darab fát és egy kést talált, ő tehát a' sötétben elkezde faragni, és folyvást buzgóan könyörögni az Istenhez. Midőn pedig a pap eljött hozzá, hogy a' végső útjára elkészítse, az meglátván a' képet, mely a' Boldogságos Szüzet a' kis Jézussal ábrázola, eltsudálkozott és azt a vár urához feljelentette 's felvitte. A' vár ura és a pap a' képet látván az ifiút ártatlannak elismerték és szabadon bocsáták. Az ifiú hálákat adván Istennek a Boldogságos Szűz képét egy szép hársfára tette, és íme a' fa alatt rögtön szép forrás fakadt és a csudát látván az emberek seregestül jöttek ide, és sok betegek meggyógyulának. E helyett Hárskútnak hívták és később egész helység épült ide mely mai napig is Hárskútnak hívatik. Hárskút helység határában topographiai nevek: Napkeletre fekszik Hajcsa megi völgy erdő s kaszáló rét, ennek közepében találtatik egy kút mely Sasnya fciírnak neveztetik, Nagy és Kis Kecske hát erdő, Dusa tető ritkás erdő, Dusa oldal, Gerenda, Demárka tető vagy Képtető, Kőszoros oldal, Kert alja, Komlószer szántóföldek, amelyekben egy forrás találtatik és hideg