Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

KISEBB VÁRMEGYE-ISMERTETÉSEK - RUEHIETL MIKLÓS: Egykét észrevétel Édes Jánosnak „Utazás a' magyarhon' szebb vidékein" czimü czikkelyére (1839)

hja de mind hiába! - ) rnint Tornánk' egyik jelesb régiségét a' legpusztább alakban adtaelő, legyen szabad nagyobb felvilágositás' okáért néhány adatot arról ismételve előterjesztenem. Szád vár t.i. már a' 14. század' második felében a' hatalmas Bubeck Györgyöt, mint dicső Nagy Lajosunk' pohárnokát uralta, mi a' következőkbül világlik-ki: „Megyénk' Görgő nevü falujában a' kath. egyház' szük falai közt ötödfél század óta rejtekben szunnyad egy körülbelől 7 lábnyi magas, 3 1/2 lábnyi széles 's 3/4 lábnyi vastag finom veresmárvány-oszlop, mellyet mintegy husz év előtt a' kath. lelkész az oltár-előtti föld' felületéről kiemeltetve a' kisded templomnak jobb-oldali falába - örök emlékül gondosan berakatott. Az egész oszlopot goth betűkkel üly sirirás diszíti: „hic iacet georgius bubeck magr tavarnicorm regalium q fecit etruere ecclesiam bte uginis fratrib heremitis ordnis sei pÜ pi heremite anno dui MCCCLXXI. 's a' t. 's a' t." Görgőn tehát Bubeck kolostort alapítván, nemzetségi sírboltot is alapított, mit szinte a' darázskőbányászok által ezelőtt néhány évvel gyakran kivájt régi süvegek, gyűrűk, karpereczek 's t. ef. bizonyítnak, mellyeket fájdalom a' tudatlan nép csekély árért a' zsidócsapiárosoknál elsikkasztott. O be sok mindent eltiport 's gázol honunkban a' tudatlanság! Hibás tehát azon vélemény, hogy Görgőn IV. Bélának volt volna palotája, 's a' futás után egy ideig lakhelye is. Miről alább bővebben. Szádvárt, Pelsőczöt és Gombaszeget 1564 a' pártos Bubeckek' várait Mágocsi, az akkori egri főparancsnok, és Schwendi meghódították. E' szerint Mágocsi Szádvárnak birtokosa soha sem volt, hanem csak hódítója. - A' 16d. század' enyésztével Bubecknemzetség is végkép elenyészett, Szádvár pedig tán leány-ágra szállva Csáki nemzetség' birtokába került. 1608b. Rákóczy Zsigmond', mint akkori erdélyi fejedelem' számára ajándékbérül megvette Bátori G. Szád várt és Sárost Csáki István' özvegyétől azért, hogy a' fejedelemségről mondjon-le, ki is Bátori' unszoltára lemondván, visszaköltözött Magyarországba felsővadászi jószágába, hol azon esztendőben meghalt. (1. Esm. tárában az R betűt Fábri Páltól.) Miután I. Rákóczi György

7 lázadása Forgács Ádám által napfényre került, 's némileg meg is gátoltatott, Szádvár tüstint elesett a' Rákócziak' kezéről, 's azt 1647ben Thuzó nádor Pethe László' birtokába juttatá. 1656 pedig hihetőleg Bethlen István' közbevetésével újólag Csákiak' kezébe ment Szádvár, kik négyen levén testvérek, 3 fiu és 1 leány, - a' várban, akori szokás szerint, nagy lakomát ütöttek, mit egy a' lakomára készített, 's a' szádvári várból lekerült palaczk is hiven nyújtott a' későkornak által. A' négyszegű palaczkon - 3 kardos vitéz és 1 pártás szűzön kivül, még következő betűk is olvashatók: A: B: K: M: C: WB 1656, melly ékből e' felköszöntő-vers folyhat: „Áldás, Békesség, Kedv Magyarnak, Csendesség! Vivat Betlen!" (1. az 1838. H. Mul. I. é. 12d. sz.) Utóbb a' török duláskor Szádvár sokat kiállott, az alattalevő Szögliget faluval együtt; sőt ez utóbbi a' török-járom alatt nyögvén az egri basának adózott, mit az 1669ki alkulevél hitelesen bizonyif). * Ezen alkulevél szórulszóra 's betűszerint igy hangzik: „Mi végh Egér varában lako Mehmet Aga és Haszanbek Szögliget Falunak bizonios Török urai Agjuk tu tara mindeneknek az kiknek illik és levelőnknek Rendiben Hogi mi megh alkuttunk jámborul Szögligeten lako porkoláb Fiaival t) Görgei Imre és AdámvaU ülen formán Hogi ők énnekem. Adnak égi esztendőben égi vegh karasia posztot és égi közönséges nusztot másik esztendőben égi vegh keskénj Remek postot és Ugian közönséges nusztot az mellett mys Fogadónk ő nekik emberségünkre és igaz Török Hitönkre hogi és én felöl megh irt Alkuvasunkat migh élőnk és az mi Gérmekink is sem feÜebb sem Alab ném verjük sőt Arra is kötelezeük mi magunkat sem uyvari szekér birt (azaz: a' lerontott várak' ujolagi felépítéséhez őket nem terelik) sém semi nemű Adózást sem alkuvassunk kivül Raitok ném veszünk s nem is kívánunk és mind lovas és gialok vitézek elléu megoltalmazzuk Ezen vigzésünk volt az Niaradi Török ur Aly Ispaya előtt és Rosnaj ember pogány István élőt Az melinek nagyob