Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK

valójában pásztorok voltak, és csak alkalmanként csatlakoztak Vidróczkihoz. Hiába voltak kevesen, Vidróczki mégis a társainak esett áldozatul. Vidróczki haláláról, halálának a helyéről, akárcsak születéséről, eltérőek a vélemények. A bükki falvak lakosai úgy tudják, hogy az apátfalvi kocsmában ölték meg Vidróczkit. Hirtelen rajtacsaptak a megyei pandúrok, s nem tudott elmenekülni. A nóta is utal a szomorú esetre: No Vidróczki most vagy bajba, Piros vér foly az asztalon, Környös körül el vagy zárva. Szeretője keszkenője, Be~belőnek az ablakon, Környös körül véres tőle. Ehhez a dalhoz kapcsolódó további versszakokban azonban arról hallunk, mint ahogy Lénárddarócon Kaló János el is mondotta, hogy amikor Vidróczki a kocsmában muzsikáltatta magát, a cimborája baltával hátulról leütötte: Lőrincz Pista hű pajtása, Míg a szekér ide nem ér, A baltóiját bele vágja, Majd ha a szekér ide ér, No, te testvér itt pihenjél, Elvitetlek Eger felé. A dalnak egy másik variánsa Vidróczki gyilkosaként Pintér Pestát emlegeti: Hallottátok-e Vidróczkinak hírét? Pintér Pesta hogy levágta a fejét, Pintér Pesta úgy levágta egyszerre, Hej, Vidróczki arccal borult a földre. Vidróczki megölésének körülményéről sokaktól azt halljuk, hogy cimborái megharagudtak rá, mert Vidróczki beüzent egy grófhoz, hogy meglátogatja. A többiek féltek, hogy a gróf katonaságot hozat. Amikor Vidróczki lehajolt egy kúthoz inni, Sajó Péter nevü betyártársa baltával fejbevágta (Szabó József, Csernely). Szűcs Ferenc (Lénárddaróc) úgy tudja, hogy Vidróczkit a legjobb barátja a füredi (Tiszafüred) hídon ütötte, vágta le baltával. Figyelemre méltó, hogy milyen eltérések mutatkoznak a néphagyományban Vidróczki halálával kapcsolatban. A héti Gecse Márton úgy hallotta a régi öregektől, hogy Vidróczkit árulás által fogták el. Akkor árulták el, amikor a kisgömöri erdőben tartózkodott egy barlangban. Ittas volt, amikor a pandúrok rajtacsaptak. Rimaszombatba vitték el és kivégezték. A valósághoz azonban a néphagyományban azok a történetek állnak legközelebb, amelyben Vidróczki halálát a Mátra vidékére helyezik. Hiteles adatok vannak arra, hogy Vidróczki holttestét Tiribes közelében találták meg, s onnan szállították be Egerbe. A csernelyi Fónagy István a következő történetet tudja ezzel kapcsolatban: „Tiribes felé ment Vidróczki a cimboráival. Már előre beüzent egy úrnak, hogy négy embernek vacsorát készítsen, mert meglátogatják. Ez az úr azonnal üzent a környékbeli csendbiztosoknak, de egyik sem mert kimenni az urat megvédeni. Tiribes előtt, útközben a betyárok összekocódtak, összeszólalkoztak. Vidróczki pofonütötte Pintér Pestát. Galbacs Jani erre azt mondta: Ha engem ütöttél volna pofon, nyomban agyonvágtalak volna. Vidróczki Galbáccsal is szembehelyezkedett. Szó szót követett. Galbács Jani a puskája tusával fejbevágta Vidróczkit. Vidróczki elkapta a puskát és birokra kelt Galbáccsal. Azonban Pintér Pesta belelőtt kétszer Vidróczkiba. Piros Paja is közbelépett és baltájával Vidróczki fejére vágott. Másnap találták meg Vidróczki holttestét. A vonatról vették észre. Akkor már oda mertek menni a csendbiztosok is. A halott Vidróczkitól már nem féltek..." Vidróczki életének történetét Bodgód Ferenc írta meg.

1 Idevonatkozóan különböző dokumentumokra és emlékezésekre támaszkodott. Anélkül, hogy most az ő adatait közelebbről megvizsgálnánk, Vidróczki életével kapcsolatban rendkívül figyelemre méltó írást teszünk közzé Szála István lejegyzése alapján. Szála István keleméri lakos a Vidróczki család rokonságába tartozó személy. Anyai dédnagyanyja Vidróczki Jánosné volt. (A gömöri rokoni kapcsolatokat Bodgál Ferenc is említi.) Szála István családjának Vidróczkira vonatkozó emlékeit 1961. július 24-én „Rövid vázlat Vidróczki Márton életének 1 Bodgál Ferenc: Vidróczki Marci az észak-magyarországi néphagyományban és az irodalmi forrásokban. Miskolc, 1970.