Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

Csütörtökön parasztkáposzta volt. Ha szalonnás bőrökkel főtt, akkor először a bőröket főzték meg puhára, s aztán tették bele a káposztát. Ebből állt a vacsora is, kenyérrel ették. A pénteki ebédre készült a rántva grulya leves és hordós káposztás haluska. Úgy főzték a levest, hogy estére is maradjon, és sütöttek hozzá bundás kenyeret vagy tojásrántottát. Szombaton sodorva bab volt. Ha estére nem maradt belőle, akkor vacsorára a sütőben grulyát sütöttek, amit ízesítettek s utána egy bögre tejet ittak. Jellegzetes vasárnapi ebédnek számított a daraleves, vagy grulya haluskás húsleves. A húshoz paradicsomszószt - vagy dinsztelt hordós káposztát és törve grulyát főztek. Estére megették a maradék levest, ha hús már nem volt, akkor utána tejbe rizskását vagy tejbegrízt készítettek. Ezek az utóbbi ételek a régi időkben csemege ételeknek számítottak. Bár a férfiak az ilyen édes ételeket soha nem szerették, őket ilyenkor egy darabka kolbásszal kínálta meg a gazdasszony. A tavaszi és nyári időszak hétfőjén ebédre: sóskaszószt főztek, mellé krumplit és tojást sütöttek rá, amelyet a talknyisütőben sütöttek meg mind a két oldalról. Sót és apróra vágott pázsitkát szórtak minden egyes tojás tetejére. Vacsorára kukoricadara vagy grulyakása készült. A kukoricadarát pirított vajjal ízesítették és tejet ittak hozzá. A krumplikásához a krumplit addig főzték, amíg a vizét majdhogy elfőtte. Nem szűrték le, hanem levével együtt krumplitörő vei összetörték és visszatették főni. Amikor már felfőtt, annyi simalisztet főztek bele folytonos keverés mellett, hogy az sűrű legyen. Erre a pépes ételre rózsaszínre pirított hagymazsírt tettek, és úgy fogyasztották, tejet ittak hozzá. A keddi ebédre haluskalélevest és tehéntúrós haluskát főztek. Vacsorára petrezselymes zsíron újkrumplit sütöttek, amely után aludttejet vagy írót ettek. A vacsora állhatott pergelt gombából és tejből. Pergelt gombának hívták azt az ételt, amikor csak hagymás zsíron sütötték meg a gombát. Szerdán ebédre sűrűre főzött zöldbabot ettek kenyérrel. Vacsorára elfogyasztották a maradékot, vagy bundáskenyeret, vagy pirítóst készítettek. Ha gombaételt ettek, utána hársfateát vagy forralt tejet ittak. A csütörtöki ebéd tejlevesből, mákosmetélkéből vagy diós, vagy lekváros főtt tésztából állt. Vacsorára hagymás kipirított szalonnát ettek kenyérrel, s ezután feketekávét ittak. A pénteki ebédre szárazbab készült sodorva, melyet kenyérrel fogyasztottak. Vacsora kitellett egy gombaételből vagy főtt krumpliból. A szombati ebéd gyakran tökkáposztából és petrezselymes krumpliból állt. Vacsorakor rántották és tejet ettek. A vasárnapi ebéd legjellemzőbb étele a húsleves. A húslevest többnyire nem szűrték le, csak ünnepnapokon és ha vendégeknek tálaltak. Amikor a húst kivették belőle, főztek bele néhány apró, dió nagyságú krumplit, és amikor az is puhára megfőtt benne, azután tették bele a tészta levesbetétet, amikor az is puha lett, fel lehetett tálalni az egészet. A főtt leveshúst a gazdasszony felosztotta, mellé valamilyen főzeléket és krumplit ettek. Vacsorára elfogyasztották a húslevest és a maradék főzeléket. Gyakran vasárnap délutánra törött fahéjjal meghintett tejberizst vagy tejbegrízt készítettek. Nyáron a legtöbb háznál baromfit vágtak, csirkét, kacsát vagy libát, amelyből nokedlis húsételt készítettek, vagy töltött húst sütöttek. Ez utóbbit krumplival és bruzsnyicából főzött vegyes kompóttal tálalták. Vasárnapra az iparban dolgozók húst vásároltak, de sohasem többet, mint egy kilogrammot. A vásárolt húsból levest főztek, csak nagy ünnepekre, pl. búcsúra sütöttek húst. Sok vasárnap telt el hús nélkül, mert nem jutott rá pénz. Olyankor zöldséglevest főztek, utána nokedlis zószos gombát készítettek és egy nagy talknyit vagy palacsintát sütöttek. A vasárnapi étlap úgy is alakult, hogy egy fél kiló húsból gulyáslevest főztek, és utána kelt tésztát sütöttek. A gyerekek általában többször étkeztek. Előfordult, hogy naponta ötször is. Tízóraira és uzsonnára vajas vagy lekváros kenyeret kaptak, és sok gyümölcsöt ettek. A heti étlapon gyakran szerepelt babból és burgonyából készült étel. Majdnem minden nap krumplit ettek vacsorára. Télen sok hordós káposztát fogyasztottak. Például a törvekrumplit is hordós káposztával tálalták úgy, hogy a főtt krumplit előbb tepertős zsírral leöntötték és egy marék jól kicsavart káposztával keverték össze. Ez az étel a mai táplálkozásból teljesen kiszorult. Korábban nyáron több habart ételt főztek, mint télen. A téli étrendben pedig többször szerepelt tésztaétel, mert télen az asszonyoknak több idejük volt ilyen ételeket készíteni. A parasztemberek tarisznyájába szalonnát és kenyeret csomagoltak, ha útra keltek és egész nap távol voltak az otthontól. Szalonnával és kenyérrel mindig jól tudtak lakni. Csak nyári idényben hoztak a mezőre főtt ételt.