Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS HÁROM GÖMÖRI VÖLGYBEN

Heti étrend Alsószuhán A téli időszakban reggelire gyakran ettek tepertőt kenyérrel, és ittak hozzá tejeskávét. Ebédre fogyasztottak füstölt hússal főtt savanyú bablevest, utána tepertős pogácsát. Vacsorára megették a maradék levest és a pogácsát. Kedden reggel rántottát sütött a háziasszony, hozzá forralt tejet ittak. Ebédre édes krumplilevest készített tésztával, utána káposztás és túrós lángossal kínálta meg a családtagokat. Vacsorára a déli maradékot ették meg. Szerdán reggelire sült szalonna és kolbász volt teával. Ebédre töltött káposzta, utána tepertős pogácsa következett. Vacsorára ismét a maradékot ették, vagy krumplit sütöttek. Csütörtök reggelire füstölt szalonnát és aludttejet fogyasztottak. Ebédre fehérbableves disznóhússal és rakott krumpli főtt, vacsorára a maradék jutott. Pénteken a reggeli vajas kenyér, juhtúró, feketekávé volt. Az ebédnél habart babot és krumplilángost tálalt a gazdasszony. Vacsorára a maradékot ették meg vagy paprikás krumplit főztek. Szombaton disznósajtot reggeliztek tejeskávéval. Az ebéd pergelt tésztalevesből, tört babból és nyers savanyú káposztából állt. A vacsorára tejes kukoricát, buktát ettek. Vasárnap reggel főtt tojást, vajas kenyeret ettek, hozzá teát. Az ebéd húsleves volt metélt tésztával, a húshoz nokedlit fogyasztottak. Ilyenkor túrós, mákos, káposztás vagy lekváros kalácsot is sütöttek. Vacsorára a maradékot fogyasztották, vagy erre az étkezési alkalomra készített kocsonyát. Télen általában 8 órakor reggelizett a család, az ebéd egy órakor, a vacsora hatkor volt. Nyáron hétfői napokon reggelire nyárson sütöttek szalonnát, utána friss tejet ittak. Ebédre savanyúlét fogyasztottak hússal és káposztás trapacskát, a vacsora pedig tejes görhő volt. Délután uzsonnát is ettek, pl. kenyeret szilvával. Ha keddre esett a kenyérsütés napja, akkor reggelire túrós vagy tejfeles kenyérlángost ettek és forralt tejet ittak hozzá. Ebédre savanyú bableves készült, utána vajas tejberizs. Uzsonnára kenyeret, szalonnát ettek, estére a maradék bablevest, utána krumplibuktát túróval. Szerdán a reggeli kolbász, szalonna és tejeskávé volt. Az ebéd csirkehúslevesből, a húshoz készült sóskamártásból és pampuskából állt. Ebből uzsonnára is maradt. Vacsorára megették a maradék levest, utána főzött még a háziasszony dinsztelt húsos-kolbászos káposztát. A csütörtöki reggeli általában kiadós ételből állt, pl. sütöttek fasírtot, melyet zsíros krumplival fogyasztottak és feketekávét ittak utána. Ebédre főzhettek húsos káposztalevest és tejfeles gombát. Uzsonna idején sós, hagymás túrót ettek kenyérrel. Pénteken reggelre olajos lángos és lágy tojás készült, hozzá tejeskávé. Ebédre habart krumplileves, utána mákos, túrós, káposztás rétes volt. Uzsonnára is rétest ettek és gyümölcsöt, pl. cseresznyét, szilvát. Vacsorára megették a maradék levest és főztek utána túrós trapacskát. Szombaton reggelire krumplit sütöttek és aludttejet fogyasztottak utána. Ebédre zöldbab volt habarva, majd tejfeles csirke nokedlivel. Uzsonnára lehetett kenyér és szalonna. Vacsorára pedig paprikás krumpli. A vasárnapi étrend reggelire fogyasztott vajas kenyérből, krumplifasírtból és teából, az ebéd pedig húslevesből, töltött káposztából és tejfeles nokedliből állt. Vasárnapra sütöttek kalácsot, amit gyakran gyümölccsel ettek, pl. szőlővel, szilvával. Vacsorára megették a maradék levest, töltött káposztát. Mivel a hosszú nyári napokon szinte mindig a mezőn kellett dolgozni, az emberek kiadósan táplálkoztak. Ilyenkor négyszer ettek naponta. A reggeli 7 órakor, az ebéd 12 órakor, az uzsonna 4-5 órakor, a vacsora 8-9 órakor volt.